Ha egy nő drasztikusan frizurát vált, akkor annak oka van

Régebben mindig azt mondogatta a nagymamám, hogy egy lánynak mindig legyen szép hosszú a haja, mert a haj a nő ékessége, az egyik fontos jegy, amitől egy nő nőnek érezheti magát. Ha valaki megválik a hosszú hajkoronájától, akkor biztosan óriási változáson megy keresztül. Hosszú évekig nem gondoltam a nagymamám szavaira, egészen három évvel ezelőttig, amikor a vállig érő hajamtól minden áron szabadulni akartam.

Szerelmi csalódások hada volt mögöttem, úgy éreztem, hogy csak arra kellek a férfiaknak, hogy kihasználjanak és aztán, mint egy rongyot, eldobjanak. Vonzottam magamhoz a nárcisztikus barmokat, akik addig voltak kedvesek és figyelmesek, ameddig nekik jól esett és miután megkapták azt, amire vágytak felszívódtak vagy agresszívak lettek és lekezelően bántak velem. Persze, mindezt én hagytam nekik és mindig magamat hibáztattam, azt gondoltam, hogy megint én rontottam el valamit.

Elegem volt, azt éreztem, hogy ez nem mehet így tovább, változásra van szükségem. Véget akartam vetni ennek az időszaknak, lezárni és végre magam mögött tudni. Ehhez viszont kellett egy drasztikus lépés, amellyel nemcsak magamnak, hanem a világnak is üzentem. Napok óta éreztem, hogy zavar a hajam, olyan, mintha a terheimet, a fájdalmaimat a hajszálaim cipelnék, és miattuk nem tudok továbblépni.

Napokig agyaltam rajta, végül elmentem a fodrászomhoz és levágattam. Nem érdekelt milyen fazon lesz, jól fog-e állni, mit fogok vele kezdeni, csak azt akartam, hogy tűnjön el, vágják le a hosszú tincseimet. Abban bíztam, hogy velük együtt a gondjaim is távozni fognak.

Ami a legérdekesebb, hogy csak addig tetszett és éreztem magam jól rövid hajjal, amíg a sebek gyógyultak. Amint újra elkezdtem jól érezni magam a bőrömben és kezdtem újra talpra állni, egyre inkább zavart a rövid hajam. Hiányzott a nőiességem, vissza akartam kapni.

A hajam csak nőtt és nőtt, én pedig élveztem a mindennapokat és nyoma se volt már a keserű hangulatomnak. Nem sokkal ezután rám talált a szerelem és azt éreztem, tényleg a helyemen vagyok. Akkor tudtam, hogy többé nem akarok rövid hajat. Legalábbis azt az érzést, ami kiváltotta belőlem, hogy levágassam, azt soha többet nem akarom.

Nyitókép: Shutterstock