Mivel a nemek osztogatásánál a nők táborába kerültem, ezért adott esetben akár bélcsavarodást is kaphatok. Hiszen mégis, milyen dolog az, ha egy csaj olyan természetességgel intézi a dolgát, mint egy pasi? Pláne, hogy néhány férfi szemében ez főbűn, ahogy mondani szokták: illúzióromboló. Főleg, ha egy szép nő teszi. Ki tudja, miért, de egy Aphrodité az ő világukban nem csinálhat semmi olyan "gusztustalanságot", amivel bedarálja a ráhúzott "tökéletes" képet.
Egy kapcsolat elején még megértem. Mikor még vastag, rózsaszín marcipánmázzal vonod be a másikat, és egy kicseszett istenségnek látjátok egymást. Nem azt mondom, hogy már az első randin durrantsd el a hátsó pezsgős dugót - de még csak ne is a második alkalommal.
Viszont akkor mégis, mikor jöhet el ennek az ideje? Mikor engedheted el magadat egy kapcsolatban? Nemcsak a természetes biológiai folyamatokkal kapcsolatban kérdezem, hanem minden más esetén is. Mikor jöhet a macinaci? Mennyi idő múlva hagyható el a smink és a puccparádé?
A baráti körömben lévő párok arra voksoltak, hogy legkorábban a harmadik hónapnál kezdheted elengedni magad. Összeköltözés esetén meg már aznap este. Elvégre, akkor már minek erőlködni? Hiszen úgyis ki fog derülni, hogy te is jársz wc-re, és az is, hogy megvan-e még az arcod a három kiló vakolat alatt...
Sok pasi úgy gondolja, hogy a fesztelenség csak rájuk vonatkozik. A nők csak ne engedjék el magukat - legalábbis néhány ismerősöm olyan világban szeretne élni, ahol a hölgyek nem termelnek gázokat, és mindennap kisestélyiben várják haza életük szerelmét. Tisztelet a kivételnek, mert hála az égnek van olyan, akit nem zavar, ha a kedvese komfortosan érzi magát otthon.
Ezt a kapcsolati szakaszt már mi is lezongoráztuk. Jó, lehet, hogy nem az Oscar-gála dresszemben várom haza a páromat, de nem is játszós ruhában. Ám egyszer, mikor főzni kezdtem, utánam jött és megkérdezte: "Te tényleg ebben akarsz főzni? Vegyél már fel valami kényelmesebbet!" Ez mondjuk, nagy megkönnyebbülést jelentett.
Az előző pasim elvárta, hogy talpig díszben főzzek, mintha egy nyomorult főzőműsorban lennék. Nem mondom, hogy ezután már szakadt gatyában mászkálok otthon, de azt vallom, hogy laza szerelésben is lehet jól kinézni.
A sminkkel nálunk nem volt probléma, mivel csak a szemeimet húzom ki. Rosszul érezném magamat, ha natúr szemekkel kellene ülnöm otthon - de azért nem viszem túlzásba. Viszont ismerek olyat, akinek az az első dolga minden reggel, hogy feldobja magára a harminc perces maszkját, és addig nem is akar a pasija elé kerülni.
A kényes hangokkal sokáig bajban voltam, és ha gondjaim akadnak, a mai napig kimegyek inkább. Főleg azért, hogy ne kapjak egy ízes-poénos megjegyzést. Persze, ha mégis kicsúszik a bababöfi, bocsánatot kérek, mivel azért igyekszem fenntartani a tökéletesség látszatát. Nem úgy, mint a férfiak, akik amint tehetik, elengedik magukat.
Azt gondolom, hogy nem kell hónapokon át kényszeredetten igyekezni a másik előtt. El kell fogadni, hogy mindannyian egyformán emberek vagyunk - csak intézd kulturáltan a dolgaidat, hiszen az sem jó, ha a pasid úgy érzi, hogy Hulkkal él együtt...
Egy szerelem nem ezen fog múlni. Attól, hogy természetesen viselkedsz, melegítőt hordasz és kevesebb sminket, még nem lustulsz bele a kapcsolatba. És nem is szabad ide eljutni, hiszen tudod az aranyszabályt: nem elég megszerezni, meg is kell tartani. De azért az jó lenne, ha a nőknek is megadatna a fesztelen, cseszegetés- és poénkodásmentes létezés, és nem azt kapnák: "A nők olyat nem csinálnak, nekik nem szabad." És aki ezt mondja, az kapja be!
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.