Az utazás az én drogom, és súlyos elvonási tünetekkel küzdök

Az emberek többsége amint kézhez kapja a fizetését, befizeti a kötelezőket, jobb esetben félretesz valamennyit, aztán különböző élvezeti cikkeket vásárol belőle. Nem vagyok álszent, így nem tagadom, hogy én is szoktam shoppingolni, de jó ideje tudom, hogy a drága, trendi holmik és tárgyak helyett jobban járok, ha utazásra költöm a pénzem. Egyrészt, mert a tárgyakkal járó elégedettség hamar elillan, másrészt, mert a valódi boldogság a felejthetetlen élményekből fakad. Ha valaki azt hinné, a külföldi utazás még mindig luxus, annak azt javaslom, nézze meg, mennyibe fáj egy wellness hétvége itthon.

Imádok távoli országokba utazni. Olyan ez nekem, mint másnak az alkohol, vagy a drog. Semmi mástól nem termelődik annyi boldogsághormon és adrenalin a szervezetemben, mint az utazás gondolatától.

Imádom visszanézni az emlékezetes kiruccanásokon készült fotókat, ilyekor ugyanis újabb és újabb boldogságbuborékok pukkannak ki bennem, amiktől sokkal jobban érzem magam. Jó ideje csak utóbbi maradt, ugyanis új helyek felfedezése helyett csak várok, és várok, és várok, mikor kapunk zöld utat, és utazhatunk újra felhőtlenül...

Az őrület határán állok

2020 augusztusa óta nem utaztam, de akkor is autóval ugrottunk ki a közeli Szlovéniába két napra. Nem vagyok elégedetlen, mert gyönyörű volt, és kihoztuk belőle a maximumot, de hiányzik már, hogy az utazásból fakadó élményektől kapjak új erőre. És persze az is, hogy repülőre üljek, és madártávlatból csodáljam a világot.

Van olyan, hogy egy megrögzött utazó nem utazhat, de ez többnyire a saját „hibájából" adódóan alakul így. Például nincs elég pénze, másra spórol, más a prioritás, nincs elég ideje, vagy szabadnapja, de most egészen más a helyzet: a koronavírus miatt kell lemondanom arról, amit a legjobban szeretek csinálni. Tudom, most is lehet utazni, csak hogy vannak munkáltatók, akik egyenesen tiltják a külföldre menetelt, na meg kinek hiányzik a külföldi utakkal járó hajcihő (pcr teszt, maszkviselés, karantén, bezárt helyek...) Tudom azt is, hogy nem ez a világ legnagyobb problémája, de utazásfüggő vagyok, és ennyi kihagyás után súlyos elvonási tünetekkel küzdök!

Mi van akkor, ha egy utazásfüggő hosszú időn át nem utazhat?

A válasz egyszerű, mégis összetett: boldogtalanság, reményvesztettség, egyhangúság, szomorúság, motiválatlanság, kattanás. Ezt tényleg csak azok érthetik, akik folyamatosan a legolcsóbb repülőutakat vadásszák, és akiknek az útlevelük olyan, mint a vallásos embereknek a Biblia. Nagyon igyekszem megtalálni a drogomat, ami az utazáshoz hasonló többletet ad a mindennapokban, de marha nehéz. Hogy csillapítsam a vágyaim, utazós vlogokat nézek, bakancslistát írok, a régi, utazós fotókat lapozgatom, és itthon kirándulok, de lassan semmi sem enyhíti az olthatatlan szomjam.

Remélem, hamarosan átadhatom magam a függőségemnek, hiszen számomra izgalmas, utazással kapcsolatos élmények nélkül szart sem ér az élet!

Nyitókép:Shutterstock