Egy felnőtt férfit nem riaszt meg a nő önállósága!

Hogy mikor indult el ez a lavina pontosan, szinte lehetetlen megtippelni. A múlt században a háborúk és betegségek folytán, a jelen korban pedig főleg a válások óriási száma miatt kerültek és kerülnek a nők ezrei olyan helyzetbe, amikor teljesen egyedül kell helytállniuk.

Napjainkban a túlélés egyszerre jelent anyagi, fizikai és érzelmi túlélést. Személyes krízisünk esetén a nőiségünket jóformán azonnal háttérbe szorítjuk, hiszen az elsődleges cél a talpon maradás. Ismerjük a fizikai korlátainkat, de az érzelmi és értelmi intelligenciánk, valamint a túlélő ösztönünk szerencsére rögtön a segítségünkre siet.

Ezért elmegyünk a barkácsáruházba, megvesszük az akkus csavarozót, és otthon egyedül összeszereljük az új bútorokat. A kocsit mi visszük már szervízbe, a fényszóró izzójának típusát is fejből tudjuk, és bármikor kicseréljük egyedül, ha kiég. Karácsonykor a teendőkben nincs olyan nagy változás, mivel páros életünkben is javarészt mi intéztünk mindent.

És bár utáljuk a műfenyőt, ezúttal rábólintunk, és kipipáljuk ezt is a listán. Közben gyereket nevelünk, dolgozunk, és tököt növesztünk. De nem csak a kertben. És nem szórakozásból tesszük, hanem mert nincs más alternatív út.

Kis lépésekben haladunk az eddig számunkra ismeretlen világ felfedezésében. Hogy örülünk-e annak, hogy egy krízishelyzet miatt valamennyire férfivá is kellett válnunk? A válaszunk rá, hogy igen is, meg nem is. Igen, örülünk, mert túléltük a saját krízisünket, felfedeztük azt az erőt önmagunkban, aminek a létezéséről fogalmunk sem volt. Ugyanakkor nem, nem örülünk, mert nem önszorgalomból váltunk hétköznapi iron womanné.

Forrás: Shutterstock

Aztán eljön az a nap, amikor ebbe a vérrel-verítékkel-könnyekkel kialakított életünkbe belép egy új ember. Vagyis, hogy belépne. Mert ő első körben "csak" egy nőt lát, de arról még fogalma sincs, hogy a törékeny külső mögött milyen erő lapul. Mert ha ez a betoppanás nem a nő iránt tanúsított kellő tisztelettel érkezik, akkor új emberünknek esélye sincs.

Hiszen az a nő, aki élete legnehezebb szakaszán verekedte át magát nem is olyan rég, nem fog elájulni az egyessel kezdődő személyi számtól. Sem attól, ha az illető ügyvezető igazgató, doktor, vagy egyéb jól csengő posztot tölt be a társadalom hierarchiájában.

Azt a nőt egyetlenegy dolog érdekli majd: hogy milyen ember az illető. Hogy képes-e igazi férfiként viselkedni vele, a NŐvel. Elismeri-e a női erejét? Képes-e felemelni őt? Nem versengeni vele, nem eltaposni, hanem felemelni! Mi a fontosabb: a férfi egó, vagy az, hogy egyenlő félként vegyen részt egy kibontakozó kapcsolatban? Nem rémül halálra a nő újonnan megszerzett erejétől, hanem büszke rá, és még jobban vonzódik hozzá.

Nem, mi nem akarjuk elvenni a férfiak szerepkörét. De sokszor hozza úgy az élet, hogy meg kell tanulnunk ezt is. Aki pedig egy ilyen erős nőt választ társának, az elmondhatja magáról, hogy valóban felnőtt FÉRFI.

Forrás: She.hu
Még több cikk Ágitól!

Ha idáig eljutottál, már biztos rajongsz Ági stílusáért, és nem bírod visszafogni magad, hogy még többet olvass tőle. Megértjük, és segítünk is neked. Az írói oldalán rengeteg írása vár rád.

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?