A karrierváltás 40 felett sem őrültség!

Őszinte szavak egy negyvenegy éves nőtől, aki még túl fiatal ahhoz, hogy beletörődjön a sorsába. Persze nehéz az irányváltás, az új megszokása, a rugalmasság és az alázat. Hiszen ha teljesen más területen akarja kipróbálni magát, el kell fogadnia, hogy egy tíz évvel fiatalabb magyarázza majd el neki az alapvető dolgokat, és teszi helyre, ha hibázik.

Vajon fel van erre készülve egy büszke nő, aki elérte, amit lehetett? Sikeres személyügyi vezető. De ennek ára van. Hallotta már az összes valós és kitalált történetet, rádöbbent és szembesült azzal, mennyit hazudnak az emberek, és hogyan képesek egy megbeszélés során egymás torkának esni. Nem kért belőle többet, teljesen másra vágyott.

Egyszer már váltott, és fájdalmas emlékként él benne, de most mégis egy újabbra készült. Arra vágyott, hogy alapjaitól építse újra az életét, mert reggelente nincs kedve felkelni, belenézni a tükörbe és hosszú perceken át némán győzködni magát, hogy reggelizzen, öltözködjön és induljon. Úgy tűnt, mindent elveszített már - minden örömöt, amiért anno ezt a hivatást választotta.

De mi lenne az a tevékenység, amitől ismét bizsergést érezhetne, ahol megint vágyna az újra, a meglepetésekre? Ahol kíváncsi lenne a hétfőre, a keddre és az összes további napra? Először azt kellett mérlegelnie, hogy mennyire gondolja komolyan, és mire hajlandó ezért az új életért. "Bármire!" - fogalmazódott meg benne a magabiztos válasz.

Egy délutáni séta közben is azon gondolkodott, hogyan talál majd rá az új hivatására, amikor felnézett, és látta, hogy egy nagy kertészet munkatársat keres. Mindig is szerette a virágokat. A hatalmas kertjébe is ő ültette és nevelte az összes fát, bokrot, növényt, de ez persze nem lehet referencia. Éveken keresztül neki is az volt a feladata, hogy megtalálja a tökéletes jelöltet, aki mind végzettségét, mind pedig tapasztalatát tekintve a legmegfelelőbb. Saját magát még az ajtóig sem engedte volna, most mégis abban reménykedik, hogy felveszik.

Egy óra. Ennyi ideig beszélt a vezetővel. Kiderült, hogy terjeszkedni akarnak, külföldre is szállítani, kapcsolatokat kiépíteni, ugyanakkor fontos számukra, hogy aki náluk dolgozik, ismerje és szeresse a növényeket. Minden tapasztalatát és képességét bevetve megkapta az állást. Mindenes lett.

Öt főt irányított, de ha szükség volt rá, be kellett állnia a kertészetbe segíteni, majd ismét az irodában stratégiát kialakítani. És pont ez volt az, amire vágyott: a kiszámíthatatlanságra, az izgalomra, hogy reggel úgy ébredhet, nem tudja, mit kell majd aznap csinálnia. Negyvenegy évesen ismét váltott, és ezt tartotta élete legjobb döntésének. A feje tetejére akarta állítani a világot, és ha ez még nem is sikerült, a saját életét már igen. Első lépésnek ez is megteszi.

Élsz-halsz a SHE.HU cikkeiért?

Iratkozz fel a Cikkajánló szolgáltatásunkra, és mi elküldjük neked emailben a hét legjobb írásait, nehogy lemaradj róluk. ;)
Forrás: Shutterstock

Nyitókép: Shutterstock