Belőled is sütögető szupernagyit csinált a karantén?

Egyszer mondtam a fiamnak, hogy még nem szeretnék nagyi lenne. Akkor azt mondta, ez nem az én döntésem. Mérgelődtem is, hogy mit nem lehet érteni azon, hogy nem vagyok még felkészülve a nagyi szerepre.

Egy normális pogácsát nem tudok megsütni, nemhogy mindenféle finomsággal kedveskedjek az unokámnak, ahogy azt az én nagymamám is tette. Aztán csak néhány hétnek kellett eltelnie karanténban, és pikk-pakk, nagyi lett belőlem. Meg úgy kábé a fél országból. Még a férfiakból is.
Sütünk-főzünk.

A közösségi oldalakon minden negyedik poszt egy házi sütésű kenyér, egy kalács, vagy egy tepsi kakaós csiga. Ebből a buliból én sem maradhatok ki. A második hét bezártsága után, mikor már egyesével lefertőtlenítettem a wc papír gurigákat is unalmamban, belevágtam az élesztővel sütés nagy kalandjába. Azt hittem, majd csak felcsapom a receptes könyvet, és azonnal pék leszek.

Aztán a harmadik lapos kenyeremnél kezdtem felmérni a képességeimet. Mikor pedig utánajártam, mi a kovász, és miért nem fut fel az élesztőm, rádöbbentem, hogy számomra a dagasztás külön művészet.

Úgyhogy azonnal kerestem végre egy olyan receptet, ami nekem való: dagasztás nélkül, instant élesztővel, hűtőben kelesztéssel. Azóta olyan gyönyörű kenyeret sütök, hogy itthon már csak varázslónak hívnak. Szégyen vagy sem, azért itt megállt a tudományom.

Forrás: Shutterstock

Persze mindig teszek kísérleteket, hogy süssek egy omlós tésztájú kakaós csigát - amivel aztán kopogni lehet az asztalon, olyan száraz lesz. Vagy nagyon guszta túrós batyukat, amik meg szépen sorban kinyílnak sütés közben, és asztalterítő formájú tészták lesznek, mire megsülnek, egy kis túróval megkenve. Vagy pogácsát, amik csak úgy, egyszerűen elégnek...

A legutolsó próbálkozásom az volt, mikor kaptam egy tippet a lekváros bukta tésztájának dagasztásához, mégpedig, hogy dagasszam géppel. Olyan kézi félével, aminek a spirális darabjairól eddig azt sem tudtam, mik lehetnek, és minek tartogatom őket 20 éve.

Mivel ez a technika után az egész konyhát ki kellett fordítanom a négy sarkából, hogy újra tiszta legyen, mert a tészta darabok szégyentelenül repkedtek dagasztás közben, végleg feladtam a kísérletezgetést.

Így is túl vagyok már egy levágott ujj darabon, több törött tányéron, menthetetlenre leégetett edényen, néhány adag kidobott, "nem futott fel" élesztőn, pörkölt zsíros hálóingen és kukában landolt, "nem sikerült" kaján. Karantén ide vagy oda, béna nagyi lenne belőlem.

Olyan, akinek nincs is elég tepsije, még egy jó gyúródeszkája se. És mikor a párja azt mondja, hogy vesz neki egyet, akkor tiltakozik és közli, hogy inkább parfümöt vegyen, mert azt karantén után is használni fogja. Egyszóval én nem tudom, mikor tanultak meg a nagyik sütni-főzni, de biztos, hogy nem világjárvány idején, egy 5 hetes kényszer gyorstalpalón...

Forrás: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?