A szeretetnyelvekről korábban már írtam, ezért csak felsorolom:
Nos, ez utóbbi az én legerősebb szeretetnyelvem, tehát ezzel tudom a leginkább kifejezni az érzéseimet másokkal szemben. Ez nem jelenti azt persze, hogy folyton vásárolok nekik valamit, vagyis, de. Ám, nem kell drága dolgokra gondolni. A kedvenc csoki, egy szál virág, nem betervezett meglepetés fagyizás...
Eddig a felnőttekkel nem igazán volt komoly problémám, a legtöbbel megbeszéltük, hogy nem veszünk egymásnak semmit. Idén azonban sok változás történt az életemben, több olyan ember lépett be a mindennapjaimba, akiket szeretnék karácsonykor és Mikuláskor is meglepni valami szuper dologgal. A szerelmemmel például nagy bajban vagyok. Sok minden eszembe jutott vele kapcsolatban, készítettem is egy listát, és sajnos egyelőre semmit se tudtam róla kihúzni, de még a fajsúlyozás sem sikerült eddig. De rajta vagyok a dolgon, nem fogok tíz féle dolgot a fa alá csempészni, maximum hármat. Becsszó!
A gyerekeim már nehezebb tészták. Kikérdeztem őket, miknek örülnének. Tanulva egy három évvel ezelőtti hibámból azonban már jobban meggondolom, hogy mit és mennyit veszek nekik az ünnepekre. Bizony akkor még 23-án is vásároltam ezt-azt nekik, mivel úgy éreztem, nagyon örülnének nekik. A számításaim azonban sajnos a nagy számok törvényébe buktak, ugyanis a sok ajándék elvonta a figyelmüket és nem is tudtak igazán semminek sem örülni. Azóta beosztva kapják az ajándékokat, tőlem pedig idén is szigorúan egy-egy főajándékra számíthatnak és egy közösre. Ebbe nem tartoznak bele a könyvek, mert azt minden alaklomra kapnak, imádják, nekem pedig fontos, hogy a könyvek szeretetét ilyen formán közvetítsem.
A külön ajándékok mindegyike a saját igényük szerint lesz kiválasztva, a közös pedig egy társas lesz, amivel mind tudunk majd játszani. Persze némi online logisztikát igényel ez, hiszen apával, a nagyival és a testvéremmel is folyamatosan küldjük egymásnak az ötleteinket, no meg persze azt, amit már beszereztünk nekik.
Szerencsére az ajándékozási mániámat kellően ki tudom élni az adventi naptáraikban, amiket minden évben én készítek, és apró kis meglepetéseket rejtek el nekik bennük.
Idén még szorosabb listám van arról, hogy kinek fogok kézzel készített ajándékot adni, kinek vásárolok, és nagyjából már az is megvan, hogy ki, minek örülne. Számomra nagy segítség, hogy lesz, akinek közös ajándékkal készülünk a szerelmemmel, hiszen így nem tudok egyénileg garázdálkodni se az interneten, se a plázákban. Ugyanakkor, ha hiszed, ha nem, talán a legnagyobb gondban magammal vagyok.
Idén először fogom magamat is megajándékozni karácsonykor. Ennek az oka, hogy 2020 számomra a lelki fejlődés és gyógyulás útjára lépés éve volt, amibe az önszeretet és önelfogadás is beletartozik. A szeretetnyelvemet így pedig magam felé is ki kell terjesztenem.
Azt hiszem, követem a megszokott és eddig jól bevált elvemet:
„Azt add, aminek örülne, amit tudna használni, de önmagától sose venné meg, mert túl drága, elérhetetlennek véli vagy – bár titkon belül vágyik rá – mégis azt érzi, nem érdemli meg."
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.