Most pocsékul érezte magát, de reggel majd iszik egy csésze kávét, és a görbe este csak emlék lesz. Undorodott magától, ahogy elfolyt sminkje maradékát mosta le a csapnál. A tükörbe nézve megvetése csak fokozódott, mert egy hajtincse összeállt valami undorító ragacstól.
Még kimosta tapadó fürtjeit, majd visszament a hálóba. Alig állt a lábán, a feje nem tisztult olyan gyorsan, mint a gyomra. Az ágyban ott feküdt a nála is részegebb szeretője. A nő agysejtjei próbáltak visszakapaszkodni az alkoholmámorból, de aztán bezuhant az ágyba. Utolsó gondolata az volt, hogy talán nem is ő koszolta össze a haját.
Hamarabb ébredt fel, mint Bence. Lezuhanyozott, a teste megtisztult, de a lelkiismeretét csúfító foltokat a víz nem tudta eltüntetni. "Ez nem én vagyok!" - ismételte magának újra és újra, amíg fürdőköntösbe bújt, fogat mosott, majd várta, hogy lefőjön a frissességet ígérő kávé.
Megint megtette, újra elbukott. Rémülettel töltötte el, hogy a mámorhoz egyre többet kell innia, és azok a fehér csíkocskák sem voltak már ismeretlenek.
- Az istenit! - fakadt, ki mikor remegő kezére fröccsent a forró, fekete lé. Dühében kiöntötte volna az egészet, de akkor újat kellett volna főznie. Sajgó kézzel állt meg a meztelenül heverő, piától bűzlő Bence felett. Gyűlölte a férfit, de méginkább saját magát, hogy nem tudott tőle szabadulni. Évek óta tartott ez a se vele, se nélküle kapcsolat.
Nem egy pasit utasított el azzal, hogy van valakije. Remélte, hogy Beni ráébred, ez több mint görbe éjszakák sorozata, amikor együtt lazítanak, és egymás ágyában kötnek ki. Nem így volt - ő mégsem tudott ellenállni a hívásának. Mint a lepkének a lámpa, olyan volt számára a férfi hangja.
Általában hétvégenként voltak együtt, az egyre durvább partik után. Laura remélte, hogy a buli végén kettesben mennek haza, és ha bezárják az ajtót, nem lesznek tabuk. Nem csalódott, de egy idő után elege lett a hamis mámorból és a látszatkapcsolatból. Még az sem vigasztalta, hogy Bence az egyetlen férfi, aki képes boldoggá tenni az ágyban. Még a térdei is beleremegtek, ha csak az érintésére gondolt...
Mégis képtelen volt folytatni. Bence maga volt a megszelídíthetetlen vadság, az igazi rosszfiú, akiről azt hitte, majd ő átformálja. Magához édesgeti, és egy idő után már nem tud nélküle létezni a másik. Aztán belátta, hogy képtelen ezt az álmát megvalósítani, mert ehhez Bence is kellene. Fájón helyeselt a barátnőjének, aki állandóan veszekedett vele a fiú miatt.
- Nem fogod soha megváltoztatni, aki nem akar változni! - mondta Fruzsi, és igaza volt. Kis híján ráment az egészsége, mire beismerte, hogy ezt a projektet elbukta.
Bence későn ébredt. Természetesnek vette, hogy a nő kimosta a ruháit és ebéddel készült. Laura megfogta a férfi kezét, és beszélni kezdett. Őszintén vallott a terveiről, érzéseiről, a kettőjük jövőjéről és az értelmetlen, túlzásba vitt partizásról. A férfi azonban nem hazudtolta meg magát, hosszú monológban vágott vissza.
- Ilyen vagyok, és ilyen is maradok. Tudom, hogy így is szeretsz, baby! - zárta le végül a beszélgetést.
Laura átölelte búcsúzóul, majd bezárta utána az ajtót. Az első könnycsepp még végiggördült az arcán, a másodikat már letörölte. Elővette a telefonját, és letiltotta Bencét minden platformon. Tudta, hogy ennél többet érdemel. Akárhogy fáj, ideje új életet kezdenie.
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.