Aztán persze buliztok együtt, sütögetés, iszogatás, és még az is előfordulhat, hogy egyiket-másikat nagyon megkedveled. És itt hajlamosak vagyunk elkövetni azt a hibát, hogy végül azt hisszük, a mi barátainkká is váltak ezáltal. Ami persze előfordulhat, de nem mindig igaz.
Ha netán szakításra kerül a sor, akkor vannak, akik hirtelen eltűnnek - csak és kizárólag a másik felet "védik", - esetleg még vissza is hallasz magadról nem túl kedves dolgokat. Pedig te azt hitted, megszerettek, hiszen olyan marha jó fejek voltak, és néhánnyal még egészen bizalmas beszélgetéseid is voltak. Magyarán a párod barátai meddig a te "barátaid" is? Ameddig együtt vagytok...
Azt hiszem, talán ezért nem érdemes mindent egy lapra feltenni. Ezért nem szabad - amellett, hogy nettó szemétség - dobni a saját barátaidat a másik kedvéért. Ha bármi történik, nézhetsz, mert tök egyedül maradsz. Még ennél is bonyibb a helyzet, amikor nem kedveled a párod társaságát, és ha csavarunk egyet rajta, ők sem téged. Jópofáskodva elviselitek egymást hosszabb-rövidebb ideig, de valószínűleg ez nem működhet sokáig feszültség nélkül.
És akkor ott leszel te, a személyiséged, az egyéniséged és az akaratod, hogy mennyire vagy hajlandó megalkudni, mennyire érdekel egyáltalán a beilleszkedés, mennyire akarsz megfelelni nekik és a párodnak. Képes vagy-e hosszú távon arra a bizonyos békés három lépés távolságra annak érdekében, akit szeretsz?
Aztán a másik oldalon vannak ők, és itt nagyban megmutatkozik, hogy valójában mennyire is barátai a másik félnek. Tisztelik-e annyira, hogy igenis mosolyogva elviselnek téged, elfogadják-e a barátjuk választását anélkül, hogy kellemetlen helyzetbe hoznának benneteket.
És persze itt a történetben a szerencsétlen kedvesed, aki néha-néha így is, úgy is kényes helyzetekbe kerül. De kérdés, hogy őt ez mennyire zavarja, és mennyire tudja elkülöníteni a baráti kapcsolataitól a párkapcsolatát? Mennyire várja el tőled azt, hogy részt vegyél társasági eseményeken, még akkor is, ha neked ehhez nincs kedved, és érezhetően nem felhőtlen a hangulat.
Talán pár szülinap, szilveszter beleférhet a "béke" kedvéért, még ha egy nyaralás már nem is annyira, ám én nem gondolom, hogy ezek a kényszeredett baráti kapcsolatok hozzátesznek az életedhez, az életetekhez. Hiszen alapvetően nem te választod őket, hanem az élet hozta. A pároddal szemben is sokkal korrektebb, ha elmondod neki, kire nem vagy kíváncsi, és kinek a társaságában vagy szívesen, hiszen azt hiszem, egy párkapcsolatban igenis szempont az, hogy a másik hogy érzi magát.
Persze vannak olyan szélsőséges esetek, ahol annyira elharapódzik a dolog, hogy választani kell barát és kapcsolat között. Ám én nem gondolom, hogy ez egy jó irány, egy egészséges középút inkább lehet az.
Ellenben, ha belegondolsz, hány nőt és férfit ismertél már meg életedben ex párok által, végül is barátja is lehetnél mindnek. Végül is...Lehetnél... Csak éppen nem vagy, mert azt sem tudod, mi van velük, hogy alakult az életük, de sok esetben már arról sincs fogalmad, hogy épp merre járnak.
Egész egyszerűen azért nem tudod, mert ezeknek a kapcsolatoknak a nagy része "kötelező" ismeretség volt, és nem saját döntés.
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.