Rossz asszonyt vettem el, anyám is megmondta!

Inkább bedobott egy szendvicset a munkahelyén, vagy egyáltalán nem is evett.

- Múlt héten is csak kedden jöttél - zsörtölődött az édesanyja, miközben az orra elé tolta a leveses tányért.

- Mondtam, hogy határidős feladataink vannak. Muszáj vagyunk tartani az ütemtervet, különben elveszítjük a pályázati támogatást... - szabadkozott Márk, de valahol legbelül még ő is érezte, hogy az érvei sántítanak.

A gulyás illata feledtette vele a gondokat. Az otthon ízei egy csapásra visszavitték a felhőtlen gyermekkorba. Újra anyuci pici fia volt, az engedelmes, mindenben kiszolgáltMárkuska. A jófiú, az eminens diák, akinek a könnyű felnőtt élet reményében mindig jól kellett tanulnia, hogy a legjobb iskolákba járhasson, és majd a legjobb munkahelyek közül válogathasson.

- Otthon biztos nem kapsz ilyen finom ebédet, igaz-e? - érdeklődött az anyja, miközben élvezettel figyelte, ahogy fia sietve tömi magába a levest.

- Tudod, hogy Katinak nincs ideje mindennap főzni... - kezdett a magyarázatba, hogy megvédje a feleségét.

- Ideje... Arra van időnk, amire szánunk! Mikor volt neki ideje bármire is? Bezzeg a fodrászhoz meg a kozmetikába be tud ülni!

- Egy ügyvédnek adnia kell magára. Nem jelenhet meg slamposan a tárgyalásokon.

- Ügyvéd... Még rendes munkahelye sincs! - legyintett a mama.

- Ezt már megbeszéltük, anyuka! - Márknak kezdett megkeseredni a szájában az étel, de komótosan kanalazott tovább. - Magánpraxisban, saját ügyvédi irodában sokkal jobban keres, mintha...

- Amikor fiatal voltam, nem volt ez a túlzott karrierhajszolás - vágott a szavába ismét az anyja. - Egy nő rendes munkahelyet választott, hogy a napi nyolc óra után még legyen ideje a családjára is.

- Anyuka, annyiszor megbeszéltük már, hogy más időket élünk...

- Más idők...!

- A piac diktál. Napi nyolc órában még a bolti eladók sem kapnak munkát.

- Én nem tudom, csak egy buta öregasszony vagyok. Nem is tudom, mit beszélek. - A hanghordozásból Márk tökéletesen levette, hogy a szavai ellenére az anyja természetesen pont az ellenkezőjét gondolja. - Nézd meg, fiam, hogy nézel ki! Ki van ez az ing vasalva? Ez az asszony nem neked való. A múltkor is olyan por volt nálatok a lakásban.

- Kati jó feleség...

- Bezzeg a húgod férje milyen pedáns! Pirikének semmire nincs gondja mellette! Mos, főz, vasal, takarít!

- A Piri férje munkanélküli, és egyébként is...

- Nem az ő hibája, hogy megszűnt a cége. Majd talál máshol munkát. Egy ilyen rendes, jóravaló ember után két kézzel kapkodnak a munkáltatók.

Márk belefeledkezett az evésbe. Hagyta, hadd mondja az anyja a magáét, ha ahhoz van kedve. Jóízűen elfogyasztotta a rántott húst, a palacsintát pedig becsomagoltatta azzal az indokkal, hogy majd a munkahelyén megeszi uzsonnára. Valójában a gyerekeknek akarta elvinni, de a mamának nem merte elárulni.

- Aztán gyertek el nekem a hétvégén, mert már idejét se tudom, mikor láttam a kis unokáimat!

- Úgy lesz, mama, ígérem!

Délután, a munkahelyén tekintete megakadt a becsomagolt palacsintákon. Ha hazaviszi Daninak és Jankának, az úgyis visszajut a mama fülébe, abból meg csak baj lesz. Már előre hallotta a korholó szóáradatot, hogy Kati miért nem képes sütni a gyerekeinek...

Vasárnap az eredeti tervek dacára családostól meglátogatták a mamát. A gyerekek és Kati se nagyon örültek, hogy máskorra kellett halasztani a túrázást. De Márk meggyőzte őket, hogy a mama kedvéért illene megejteni azt a látogatást.

- Most nézd meg! - zsörtölődött ebéd után a mama, miközben Kata a nappaliban játszott a gyerekekkel, akiket egész héten alig látott. - Én főzök rátok, az én koromban! Pedig neki kellene vendégül látnia engem - utalt az asszony a menyére.

A kis Márkuskában pedig megmoccant a lelkiismeret. A mosogató mellett álló mamáról a nappaliban nevetgélő feleségére siklott a tekintete. "Talán igaza van anyámnak... Rossz asszonyt választottam?"

Élsz-halsz a SHE.HU cikkeiért?

Iratkozz fel a Cikkajánló szolgáltatásunkra, és mi elküldjük neked emailben a hét legjobb írásait, nehogy lemaradj róluk.
Forrás: Shutterstock

Nyitókép: Shutterstock