Enikő 21 volt, még egyetemi hallgató, és fülig szerelmes. Peti 32, egy jól menő vállalat tulajdonosa, és kifejezetten tetszett neki, hogy a másik bármit megtett érte. Élvezte az életet, a pénz és hatalom adta összes lehetőséget kihasználta. Bugyiról bugyira reppent, mint egy pajzán méhecske, aki nem tud betelni a jóval. Néha megtartott magának egy-két nőt talonban. A nehezebb napokra. Ne kelljen mindig vadászni menni.
- Nem akarlak felbosszantani - tördelte ujjait Enikő -, de nem lehetne, hogy mostantól ne találkozz más lányokkal?
- Ha igazán szeretsz, elfogadod, hogy vannak szükségleteim. És te egyedül nem tudod azokat kielégíteni - jött az arrogáns válasz. - Megkapsz tőlem mindent, nem?
- Hát...
- Mindent megveszek neked, ami csak elhagyja a szádat. Ruhát, ékszert, nyaralást, esténként bulizni járhatsz. Mit akarsz még? Üljek itthon veled, és nézzünk együtt esti mesét?
- Peti, kérlek!
De már nem hallotta, amit Enikő mondani akart. Kiviharzott a lakásból. Nagyon ügyesen játszott a lány érzelmeivel. Elhitette vele, hogy most is ő volt a rossz, miatta kaptak össze. Mert megkap mindent, mégis akadékoskodik és többet akar. Sokszor lezajlott jelenet volt ez köztük. Pár nap mosolyszünet után Enikő mindig bocsánatot kért és megígérte, többé nem erőszakoskodik. Ha szüksége van más nők társaságára is, hát legyen.
Teltek-múltak a hetek, de a helyzet semmit nem változott. A lány megpróbálta eltökélni magát. Tudta ő is, hogy amit tesz, nem helyes. De olyan volt számára a férfi, mint a drog. Minél inkább el akart szakadni tőle, annál jobban vágyott rá. Képtelen volt lemondani róla. Ezért pedig hatalmas árat fizetett.
Egy hétfő éjszaka a férfi megjelent az ajtajában. Folyamatosan nyomta a csengőt. Mikor Enikő ajtót nyitott, látta, hogy valami baj van. Bőrig ázva, meggyötörve állt előtte. Mintha nem is ő lenne. Még csak nem is hasonlított arra a sármos, elbűvölően dögös pasira, aki miatt mindent eltűrt idáig. Inkább egy leharcolt egyénre, akit legszívesebben elkerülne.
- Beszélnünk kell - mondta alig hallhatóan, és elindult a nappali felé.
- Mi a baj?!
- Tudnod kell, hogy sajnálom. Hinned kell nekem!
- Az istenért, nyögd már ki, hogy mi történt...
- Elkaptam valamit. Nem is értem. Pedig megválogattam a csajokat, nem álltam össze akárkivel. Azért nagyon ne ess kétségbe! Kapni fogsz egy időpontot, hogy megvizsgáljanak. Lehet, hogy nem is fertőztelek meg. De ha mégis, csak pár hónap gyógyszeres kezelés, és elmúlik... Enikő!
De a lány már nem válaszolt. Villámcsapásként érték a hallottak. Hirtelen szédülni kezdett, lehuppant a kanapéra. Csak bámult maga elé üres tekintettel, és tudta: a saját ostobaságának issza a levét...
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.