Egyszer eljön majd az idő, amikor valami furcsa érzés támad benned. Úgy érzed, hogy szétfeszít. Egyszerre fog fájni, közben pedig az izgalom legkellemesebb érzésével eltölteni. Megrémiszt, mégis vonz. Csupa-csupa fura és ellentmondásos érzés fog kavarogni benned. Fogalmad sem lesz, mihez kezdj ezekkel. És hogy mikor fog ez bekövetkezni? Mikor először leszel szerelmes.
Szeretnék segíteni neked. Hiszen ha hasonlítasz majd rám, először úgyis egymagad akarsz szembenézni ezzel. Segítség nélkül, hisz talpraesett, kemény kiscsaj leszel. De ha mégis úgy éreznéd, hogy jól jönne egy kis plusz. Néhány sztori, pár történet és tanács... Nos, ez a levél neked készült, édesem!
Emlékszem, mikor először voltam szerelmes. Alig lehettem 12-13 éves, a kiszemelt lovagom pedig olyan 15 körül. Próbáltam mindenféle módon felhívni magamra a figyelmet. Persze beszélgetni nem volt merszem vele. Meg se mertem szólítani. Viszont hatalmas elánnal rajzolgattam szívecskéket a füzeteimbe, gyöngybetűkkel írtam a nevét, és minden naplóbejegyzésem róla szólt.
Kis idő elteltével azonban egyértelművé vált, hogy nem kölcsönös az érzés. Sőt, kiderült, hogy még csak nem is jó fej. Mindig elkönyörögte a kajámat a suliban. Ami nem ízlett neki, azt pedig kidobta a kukába! Onnantól kezdve már nem is érdekelt, hiszen aki képes ilyen aljas lenni, azzal nem érdemes foglalkozni!
Sokszor fogod azt hinni, hogy most van az a helyzet, amikor tényleg, úgy istenigazából szerelmes vagy. De ez nem baj. A szerelem jó dolog. A szerelem egy kellemes és melengető érzés, ami megszépít körülötted mindet.
De vigyázz, mert könnyen kihasználhatnak! Elhiszed majd, amit mondanak, mert el akarod hinni. De mindig hallgass a megérzésekre! Nem véletlenül vannak. Ha azt érzed, hogy valami nem stimmel, akkor az nem is stimmel.
Volt ez a holland fiú, akivel akkor találkoztam, amikor Hollandiában éltem a húszas éveim elején. Kedves volt, vicces, és iszonyatosan helyes. Az első percben megvett kilóra. Mindent elhittem neki, azt is, amit nem kellett volna. Az események pörögtek, és azon kaptam magam, hogy halálosan szerelmes vagyok abba a srácba. Pár hónap elteltével kiderült, hogy a kedves fiú valójában egy manipulatív, hazug ember. Aki csak akkor keresett, amikor kedve tartotta.
Aki folyton átvert, és igazából nem is voltam fontos számára. Ezt a pofont már nehezebb volt feldolgozni. Úgy éreztem, mintha kitépték volna a szívemet. Fizikailag éreztem a fájdalmat a mellkasomban. Utáltam mindent és mindenkit. Hetekig, hónapokig szenvedtem, mire rájöttem, hogy nem érdemes. Azért alakult így az élet, mert nem a megfelelő ember mellett kötöttem ki. Ezt sose feledd! Ha valaki nem passzol melléd, az ki fog derülni, bármennyire is fáj az első percben.
A sok kellemetlen pofon után pedig jöjjön a lényeg! Nem számít, mennyi kudarc ér, végül megtalálod majd azt az embert, aki mellett érezni fogod... Érezni fogod, hogy jó helyen vagy. Nem fellángolás, nem pillanatnyi rózsaszín köd. És tudod, honnan fogsz erre rájönni? Hogy nem menekültök el, ha problémák adódnak. Hanem maradtok, és küzdeni fogtok. Egymásért.
A szerelem nehéz dolog, főleg, ha megtalálod a megfelelő partnert. Egy idő után elmúlik a mámor, nem marad más, csak a szürke hétköznapok. Az alapvető emberi tulajdonságok. Kisebb és nagyobb gondok, amiket együtt kell megoldani. Összecsiszolódni, megtanulni, hogyan váljon két külön ember eggyé. Mint ahogy anno édesapáddal is történt. Nála az első pillanattól kezdve tudtam, hogy minden rendben lesz. Még a legsötétebb hullámvölgy mélyén is hittem benne. Hisz nem véletlenül lett ő a te apukád...
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.