Greta May: Engem szeress, ne azt, akinek látni akarsz!

Mert ő és Laci másfél éve vannak együtt, és meglepően jól kijönnek. Persze, előfordulnak apró veszekedések köztük, de a szakítást még sosem emlegette egyikük sem. Kíváncsian vártuk, hogy elmondja, mi történt.

- A legszörnyűbb az egészben, hogy azt hiszed, tudod, kivel élsz - folytatta csüggedten, miután leült. - Úgy értem, meg vagy róla győződve, hogy ismered. Simán vágod az álmait, a vágyait, az elvárásait. Abban a tudatban létezel, hogy úgy vagy jó neki, ahogy vagy. Aztán egyszer csak egy elejtett félmondatból kiderül, hogy egészen másféle nőt szeretne...

- Kinyögnél végre valami konkrétumot?!

- Az egész olyan... megalázó. Szerinte sminkelnem kéne.

Bevallom, itt majdnem elröhögtem magam, mert a bevezetésből tisztára azt hittem, hogy minimum egy több éve eltitkolt viszonyról van szó. Esetleg poligámiáról, vagy mit tudom én... Erre smink? Komolyan?! De ő láthatóan nem vette viccre.

- Jó, nézzetek csak úgy, mintha hülye lennék! De ha belegondoltok, érteni fogjátok, mi a bajom ezzel. Épp arról beszélgettünk, milyen jól működik köztünk minden, és hogy ez biztos azért van, mert figyelembe vesszük, a másik mit szeretne. És akkor mondtam egy olyat, hogy nyugodtan szóljon, ha valamit másképp akar. Mire a mocskos disznó azt válaszolta, hogy úgy imád, mint az első nap, értékeli a gyönyörű alakom, a hosszú hajam, de örülne, ha feldobnék egy kis sminket. Nem sokat, csak egy kis rúzst meg pirosítót. Meg hordhatnék körömcipőt és testre feszülős ruhákat, mint az egyik kolléganője...

- A kolléganője?! Hű. Azért ne akadj ki, nem biztos, hogy...

- Ne akarjátok kimagyarázni! Amikor összejöttünk, látta, hogy milyen típus vagyok. Én sosem leszek az a nő, aki magassarkúban, kisminkelve billeg az utcán. A sport az életem, abból élek, hogy edzéseket tartok. A hajam is azért hordom lófarokban, mert minden nap szétizzadom, nehéz lenne folyton fullos frizurát lőni belőle. Arra meg végképp nincs időm, hogy sminkeljek. Mikor megismerkedtünk, még tetszett neki az arcom úgy, ahogy van. Festék nélkül... Időközben nyilván öregedtem. Vagy belezúgott a kolléganőjébe, és az ő képére akar formálni. Tök mindegy, melyik magyarázat igaz, mindkettő gáz. A lényeg, hogy azt hittem, ismerem. Azt hittem, egyformán gondolkozunk arról, milyen egy jó nő: nem a ruha vagy a smink teszi dögössé, hanem az életenergia, a kisugárzás...

- Szerintem túlliheged. Jó, egy másik csajjal példálózni elég hülyeség volt, de ezt a pasik nem fogják fel. Az meg nem bűn, hogy néha kicsit másnak akar látni. Csapj fel néha egy kis rúzst, és kész - vetette közbe Dia.

- De az nem ÉN vagyok! - válaszolta Szandra dühösen. - Nem érted. Azt érzem, hogy ettől az egésztől valami darabokra tört bennem. Ha másnak akar látni, az már rossz jel. A volt házasságomban is ilyen apróságokkal kezdődtek a gondok, aztán válás lett a vége.

Nem tudtuk megvigasztalni, és persze meggyőzni sem. Szakított, miután tőlünk hazament. Én meg azóta sem tudom kiűzni a fejemből a sztorit. Egyrészt már értem, hogy a férfiak miért félnek annyira bármi ilyesmit felvetni a nőknek...

Másrészt nem tudom eldönteni, vajon igaza volt-e Szandrának. Tényleg többről szólt az egész, mint egy kis rúzs és egy körömcipő? Másfajta nőre vágyik Laci, és ez már ennek a jele? Vagy egyszerűen csak szerette volna néha csiniben látni az élettársát az állandó sportos cuccok helyett? Sosem fogjuk megtudni...

Még több cikk Gretától!

Ha idáig eljutottál, már biztos rajongsz Greta stílusáért, és nem bírod visszafogni magad, hogy ne olvass tőle még többet. Megértjük, és segítünk is neked. Az írói oldalán rengeteg írása vár rád.Forrás: Szabó Gábor

Nyitókép: Shutterstock