Emellett még a szabadon lévő ujjaimon is himbálódzik szatyor. A málhás szamár semmi hozzám képest. A toló és húzó technikát egyszerre alkalmazom a két bőrönd esetében. Mert előttem nincsen lehetetlen. Képes vagyok egyszerre felvinni mindent a szállodai szobába. "Képes vagy rá, Zsuzsi!" - hajtogatom.
Az ajtónyitással azonban már gondok adódnak, hiszen egyetlen kezem sem szabad. A mínuszok ellenére csak úgy folyik a verejték rólam. Három fiatal férfi az ajtó túloldaláról, bentről figyeli a küszködésemet. Látják az akadályt előttem, de nem mozdulnak. Csak állnak és bámulnak. Így aztán átrendezem a pakkokat, hogy utat biztosítsak magamnak és legyen egy szabad kezem, majd kinyitom az ajtót. Az egyik bőröndöt azonban már nem sikerül behúznom, és az ajtó ismét becsukódik.
A férfiak továbbra sem mozdulnak, pedig látom, hogy ők is indulnának. Megvárják, mire újra nekiveselkedek, hogy egy újabb ajtónyitással a kint maradt ingóságaimat is magam mellett tudhassam. Nem, nem tartják meg számomra az ajtót, és arról már nem is álmodok, hogy esetleg kinyissák nekem.
Így aztán én tárom ismét szélesre, és mivel már csak egy bőrönd maradt, ami nem foglalja el teljes szélességben az utat, fogják magukat, és kisétálnak mellettem. Hát mit ne mondjak, szemem-szám eláll a pofátlanságuktól!
Elküzdöm magam a liftig, és beszuszakolom a testem a csomagokkal együtt. Egy fiatal pár is beszáll velem. A kiszállással azonban ismét gondjaim támadnak, hiszen az egyik bőrönd kereke beakad, így a Szabadítsátok ki Willyt helyett a szabadítsátok ki a bőröndöt teljes epizódját nézhetik végig a velem utazók. De úgy látszik, a férfiak jobban szeretnek mozizni, mivel először még a párocska mindkét tagja feszült figyelemmel követi a műsort, aztán a lány unja meg előbb.
Felém tolja a másik még bent csücsülő bőröndömet. A fiú rezzenéstelen arccal áll tovább. Nem hatja meg a küszködős jelenet. Bár nőtársam lehet, hogy ezzel a cselekedettel csak a saját gyorsabb haladásukat szándékozott elősegíteni, és nem az enyémet, mégis ő volt az, aki legalább tett valamit értem.
Na de fiúk! Most komolyan! Az még hagyján, hogy minden lelkiismeret-furdalás nélkül elnézitek, hogy a gyengébbik nem egyik képviselője a szemetek láttára egyedül bajlódik, és nem siettek a segítségére.
Pedig ilyen kismértékű pártfogás felvállalásához, valljuk be, nem kellene még egy grál lovagnak sem lenni. Na de amikor már a saját "boldogulásotok" útjában is áll a hölgy, és tehetnétek ez ellen, akkor sem ragadjátok meg a lehetőséget? Mi ez a teszetoszaság? Vagy minek hívjam ezt a fajta hozzáállást?
Ne gyertek nekem a női egyenjogúsággal, hogy magunknak köszönhetjük mindezt, amikor még a saját érdeketekben sem vagytok képesek arrébb rakni egy bőröndöt vagy megtartani egy ajtót! Ráadásul, még ha tiltakoztok is a női "előjogok" ellen, akkor is meg kellene látnotok a nőben a segítségre szoruló embert. Már csak azt nem értem, az ilyen típusú srácok miért csodálkoznak és háborognak, ha nem nevezik őket férfiaknak...
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.