Én a csendes, meghitt esküvőben hiszek!

Pedig szerintem ez csak rájuk tartozik. Oké, még egy szolid, szűk baráti-családi kör szerintem belefér, már akinek ez tényleg fontos. A hatalmas lagzival és az azzal járó felhajtással viszont egyszerűen nem tudok mit kezdeni. Kezdve a legalapvetőbb, legegyértelműbb problémával: a pénzzel.

Oké, ha egy orosz multimilliárdos lánya vagy, nyugodtan költsd úgy a pénzt, mintha saját pénznyomdád lenne! De könyörgöm, aki egész életében kénytelen spórolni, az miért tapsol el egyetlen nap alatt 3-4 millió forintot? Márpedig a többség ebben a cipőben jár, valahogy mégis minden nap felbukkan egy hatalmas lagzis kép a Facebook-üzenőfalamon.

Mennyibe kerül egy jó fodrász? Bele sem merek gondolni... Étel, ital. Nem adok ki azért több százezer forintot, hogy a rokonaimat - akiket már két éve nem láttam - elláthassam olyan fogásokkal, amit a szürke hétköznapokban én is csak nagy ritkán engedek meg magamnak. Ráadásul nincs kedvem az apósomat, a testvéreimet (meg úgy egyáltalán, bármelyik családtagomat) illuminált állapotban látni. Erre valók a barátok.

Egy jó bulihoz nyilván zenekar is dukál (gazdagabbaknál az aktuális tehetségkutató verseny nyertese), ami szintén nem két forint. Kövezzetek meg, de nem vagyok különösebben oda a lakodalmas-mulatósért. Biztosan el kell érni egy bizonyos kort ahhoz, hogy az ember élvezni tudja ezt a fajta muzsikát. Persze, néhány feles javíthat a hallásomon, de legalább a lagzimon ne kelljen piálnom ahhoz, hogy jól érezzem magam... Vidéken vőfélyt is szokás hívni, aki gyakorlatilag levezeti az egész show-t, de persze ő is komoly órabérrel dolgozik. Mondjuk, ő legalább vicceseket mond...

Ezek ellensúlyozására szolgál a menyecsketánc: így a pár visszakap valamennyit a kasszába. Egy barátnőm két éve meghívott az esküvőjére, de olyan szinten le voltam égve, hogy szégyenszemre anyámtól kellett kölcsönkérnem. Kis összeget ugyanis nem illik a borítékba rakni, 20-40 ezret meg vagy bele tudsz tenni, vagy nem.... és őszintén szólva legtöbbször jobb helye lenne annak a pénznek.

Úgy meg aztán, hogy mindenkit meg kell hívni, a dolog szerintem végleg elveszti a varázsát. Az egész ott kezdődik, hogy meghívsz egy szűkebb kört - de Marinak is illene szólni, különben az Éva megsértődik. Ha pedig már Évának szóltunk, akkor meg kell hívni Ádámot, Hajnit és Béla bácsit is. Hipp-hopp összejön az a 150 fő, holott a társaságnak legalább a feléhez valószínűleg semmilyen érzelem nem fűz.

Úgy gondolom, hogy felesleges e köré nagy hűhót csapni. Utána meg lehet sírni, hogy nincs pénzed, pedig a lagzira költött 3-4 millió forint tökéletes alap lett volna például egy közös házhoz vagy lakáshoz. Ám ha nem szeretnéd befektetni ezt a pénzt, akkor is gondolj bele: ennyiből nagyjából 6-7-szor elmehetnél Thaiföldre.

Ha szeretsz valakit, ahhoz szerintem nem kellenek kidobott milliók és hatalmas felhajtás. Azt csendben, meghitten is lehet ünnepelni.

SHE.HU Kibeszélő!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!Forrás: Mudra László

Nyitókép: Shutterstock