Pedig sajnos nem ez a valóság. A legtöbb romantikus film ma is csak annyi, hogy szerelmes lesz a hősnő, van egy kis bonyodalom, de a végén minden rendeződik, és azt sugallják: a főszereplők most már boldogok és együtt lesznek, míg világ a világ.
Én viszont sokkal jobban szeretem azokat a filmeket, amik azt mutatják meg, milyen az élet az esküvő után, amikor jönnek a nehézségek, csalódások, rossz napok, problémák.
Az, hogy a párod igent mondott neked/megkérte a kezedet, még nem jelenti, hogy már célba értél. A kapcsolaton dolgozni kell minden egyes nap, különben nem lesz tartós. Egy házasság nem arról szól, hogy biztosra veszem a másik állandó szerelmét és azt, hogy mostantól kezdve akármi történik, mellettem áll. Ahhoz, hogy ez így legyen, még nem elég összeházasodni.
Továbbra is oda kell figyelj a másikra, az igényeire, újra és újra meg kell hódítanod, ahogy a szerelem elején. Semmit nem lehet készpénznek venni és elvárni, hogy a párod pusztán egyetlen ígéret miatt évtizedekig mindent megtegyen érted, ha te nem teszel meg ugyanúgy mindent érte - folyamatosan.
A happy end tehát nem az esküvőd napja, amikor fehér ruhában, rózsaszín ködben az oltár felé lejtesz. Akkor még nagyon könnyű boldognak lenni. Az a happy end, ha évek vagy évtizedek múltán is hitelesen azt tudod mondani: egy boldog és kiegyensúlyozott kapcsolatban élek, nem cserélném el semmire és senkire, amim van.
Ha jöhet bármilyen kísértés vagy izgalom, te nem kockáztatod a házasságod, mert ami kettőtök között van, az valami különleges: egy igazi szövetség, ami hozzáad egy pluszt az életetekhez, nem pedig elvesz belőle. Az a happy end, ha minden nap hálás vagy, hogy melletted ébred a másik, és ő is így van veled.
Ha jobban önmagadnak érzed magad a kapcsolatban, mint bármikor máskor életedben. Ha a felbukkanó nehézségek során (amik jönni fognak, hidd el!) nem a menekülésen gondolkodtok, hanem azon, hogyan tudtok ebből kikeveredni, és mindent, de tényleg mindent hajlandóak vagytok elkövetni ennek érdekében.
Az a happy end, ha el sem tudod képzelni mással az életedet - de nem azért, mert félsz egyedül maradni, hanem mert minden hibája ellenére ő az egyetlen, akivel élni szeretnél, és fel sem merül benned más alternatíva. Ha a halálos ágyadon teljesen őszintén, tiszta szívből úgy gondolod: akkor is a párodat választanád, ha újra élhetnéd az életed, és ugyanúgy vállalnál vele minden nehézséget, szomorú és vidám pillanatot egyaránt - mert megérte, és mert csak így érte meg...
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.