Az anyagi javakról szerződést írunk - a szerelemről miért nem?

A pénzről, a tárgyakról, a kézzel fogható dolgokról igen, de arról a szívszövetségről, ami összeköt két embert, miért nem "divat" szerződést írni? Miért nem írunk előre ilyet, hogy amikor az elmúlás kopogtat be hozzánk egy csendes estén, avagy egy viharos vita után, akkor egy pohár bor mellett elő tudjuk venni, hogy újra átbeszéljük? És emlékeztessük magunkat, egymást, miért döntöttünk a közös élet mellett, és ezzel mit vállaltunk.

Hogy eljöhet az az idő, amikor mérhetetlen gazdagság szakad ránk, kinyitva ezzel emberek "szívét" és értelmét felénk - álcázva valódi szándékukat. Tudunk-e akkor is hűek maradni egymáshoz, amikor olyan könnyű lenne velük menni, úszkálva a javakban? Hiszen a holnap így oly egyszerűnek tűnhet. Ám eljöhet az az idő is, hogy egy tál ételen kell osztoznunk, mellőzve a divatos ruhákat, csillogó kiegészítőket, kellemes parfümöt. Vajon akkor is meg tudjuk-e látni azt az embert a kopott ruhákon túl, akit egykor kívánatosnak tartottunk, csinosnak, jóképűnek és lenyűgözőnek?

Lehetnek időszakok, amikor a gyerekkel minden olajozottan megy. Egy igazi kis ékszer a szerelmetekben, púder illatúan, mosolygósan. De eljönnek azok a nappalok - és éjszakák is -, amikor nemcsak ő, de a párod is savanykás tejszagú, kócos, karikák éktelenkednek a szeme alatt, és nyűgös a kialvatlanságtól. Lesz-e elég türelmed kivárni azt az időt, amikor kicsit minden egyszerűbb, és újra tündököl, mint akkor, amikor beleszerettél? Ott leszel-e mellette, hogy ne egyedül csinálja végig, hanem ti ketten, egy csapatban - ahogyan azt az oltárnál fogadtátok?

Tudod, az is előfordulhat, hogy a társad elveszíti a munkáját. Fogod-e segíteni, támogatni és a magasba emelni, ahelyett, hogy hibáztatnád és bántanád? Aztán máskor sikeres lesz. Mert ő most is az az ügyes, okos ember, akit választottál, de az évek alatt még tovább fejlődött. Tanult, szárnyakat növesztett, utat talált. Tudsz-e mérhetetlenül büszke lenni rá, fogni a kezét és mellette lenni akkor is, ha sokkal magasabbra mászik a hegyen, mint azt te valaha is gondoltad?

Bizony lesz olyan, amikor makkegészségesen sétáltok a lemenő nap sugaraiban, de az is lehetséges, hogy támasznak kell lenned kemény, és még keményebb helyzetekben. Olykor csak egy nátha közepette kell forró teát nyomnod a kezébe aszpirinnel - és szépnek látnod sebesre fújt orral is. Míg máskor a kórházi ágya mellett kell virrasztanod minden jó emléket rázúdítva, hogy ebből is erőt nyerjen, és képes legyen új élményekről álmodni és ezekért életben maradni...

Nem hibáztatlak. Jóban, rosszban. Csak ennyit mondanak nektek. Se többet, se kevesebbet. Pedig kellene. El kellene mondani, hogy mi az a jó, ami várhat rátok, ahogy azt is, hogy mi az a rossz. Ez felelősség. Ez döntés. Mégis az egyszerű szavak mögött annyi boldogság, annyi öröm vár rátok, mint amennyi kudarc és nehézség. Így is akarjátok egymást? Így is kitartotok?

SHE.HU Kibeszélő!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!Forrás: Mudra László

Nyitókép: Shutterstock