Én csesztem el, vagy te sem tudtad kimaxolni a nyarat?!

Végre kiszakadhatok a hétköznapi mókuskerékből. Ha kedvem tartja, lustálkodhatok délig, és pizsamában flangálhatok akár egész nap. Terveim közt szerepelt a reggeli kávézgatás a teraszon: láttam magam, ahogy a kávé szürcsölgetése közben hallgatom a madarak csicsergését, és csak úgy élvezem a létezést.

A kapcsolataimba is úgy vágok bele, hogy most aztán majd - mese nincs - a tenyerén fog hordozni a szerelem, és lesz harmónia meg béke. Ám végül legtöbbször egymásnak feszülő egók harca következik, és társas magány. Pont így szoktam a nyári pihenésbe is fejest ugrani - csak közben szétesek. Darabokra.

Az otthonról dolgozás is munka!

Még akkor is, ha ez egyesek szerint ez (különösen nyárra) nem igaz. Sokan úgy gondolják, hogy ha otthon dolgozol, mindent félre tudsz tenni, hiszen mindegy, hogy délelőtt csinálod meg a munkád vagy éjjel. Pedig nem. Nem mindegy. Ugyanúgy vannak határidők és sürgős elintéznivalók a munkámban.

Hiába tervezem, hogy csavargunk és pihenünk!

Szuper lenne, de akinek gyereke van, az tudja, hogy a nyár nagy része a gyerekek igényeinek kiszolgálásáról szól, ami nem mindig jár együtt a pihenéssel. Vagyis inkább sosem jár együtt a pihenéssel... Ha kisgyereked van, akkor igaz, hogy te szabod meg, mit csináljatok, de a te programod az ő szórakoztatásuk. Így aztán vagy élvezed az állatkertet, játszóteret, strandot, focit, kismotorozást, vagy megszívtad. Ha nagyobb gyereked van, aki még nem teljesen önálló, de már programokat csinál, akkor pedig kísérgetheted...

Nyáron sincs több időm, mint máskor!

A betervezett nyári teendőimből szinte még semmit sem sikerült maradéktalanul teljesítenem. Szerettem volna egy pici lakásfelújítást (értsd tisztasági festés, szobák átrendezése), de helyette még az éves lomtalanítást is csak több részletben tudom véghezvinni. A terveim egy részét rendre átírják a közelebbi és távolabbi rokonaim. A programok alól kihúzni magam pedig csak sértődés árán lehetséges.

Évről évre gyorsabban telik a nyár. Egyre több teendővel és egyre kevesebb igazi pihenéssel. Én már annak is örülnék, ha lenne időm leülni olvasni egy könyvet, vagy csak bámulni kifelé a fejemből. Ha nem érezném folyamatosan, hogy úszom a munkámmal, a háztartással. Ha nem kéne azon bosszankodnom, hogy a héten már negyedszerre eszem útközben, ahelyett, hogy rendesen ebédelnék. Folyamatosan írom a listát, mit ne felejtsek el holnap, csak mert nyár van, és kötelezően ki kell maxolni a jó időt és a vakációt.

Nem sírok! Nyilván imádom, hogy nem kell csizmát húzni és kabátot venni, és nem vagyok a négy fal közé zárva, hogy este 9-kor még világos van és jó idő. Hogy nincs iskola. Hogy szabadság van... De azért igényem lenne arra is, hogy ne legyen már márciusban tele a naptáram augusztusig - ha pedig mégis tele van, akkor azt tartsa mindenki tiszteletben. Vajon megérem valaha?

SHE.HU Kibeszélő!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!Forrás: Mudra László

Nyitókép: Shuttertsock