- Egyet viszont ne kérj és ne várj tőlem! Azt, hogy szerelmes legyek beléd. Túl sok olyan kapcsolatom volt már az életben, amikor nemcsak a testem, hanem a lelkem is odaadtam, a végén pedig, amikor szakítottunk, szinte megsemmisültem. Alig bírtam kiheverni a csalódást, pedig azokért a férfiakért is tűzbe tettem volna a kezem.
A férfi szeme meglepetten elkerekedett a fenti kijelentés hallatán.
- Értelek, de ha elzárkózol előlem, akkor én sem tudok száz százalékosan részt venni a kapcsolatunkban - válaszolta rövid habozás után. Cikinek érezte, hogy így kitárulkozik, mégsem tudta magában tartani a szavakat. - Ha nem érzem, hogy szeretsz, akkor én sem tudlak megszeretni, úgy pedig hosszú távon semmi értelme az egésznek.
- Miért kéne okvetlenül szerelem két felnőtt ember kapcsolatába? - nevetett fel Éva. - Szerintem a mi korunkban már nem feltétel az a fajta lángolás, amit tiniként vagy huszonévesként érez az ember. Legyünk olyanok, mint két jó barát, akik megosztják egymással az idejük egy részét, közös programokat szerveznek, a szex pedig csak egy különleges fűszert ad a kapcsolatuknak!
- Nekem sem létszükséglet a szerelem, de azért azt gondolom, jobb ha van...
- Persze, ebben egyetértek. Jó, ha van, de nekem már nem pálya. Tudatosan élek, csak az eszem és a testem irányít, a szívem már nem. Úgy korrekt, ha ezt tudod. Nincs ebben semmi. Egészséges nőként nekem is vannak vágyaim. Szeretem a szexet, de ennél nem akarok többet. Nem fogok már szeretni senkit, ezt értsd meg és fogadd el! Nem fogom kiszolgáltatni a szívemet, nem leszek senki rabja.
Ha akarsz engem, ilyennek kell elfogadnod. Nem azért van így, mert hűtlen szeretnék lenni, vagy mert nem becsüllek. Kizárólag magamat kímélem vele. Ha szerelembe esnék, kiszolgáltatott helyzetbe kerülnék és függnék tőled. Azon tipródnék, vajon megadod-e cserébe azt, amire vágyom, ha pedig megadtad, akkor azonnal félni kezdenék: lesz-e másnap, nem foglak-e téged is elveszíteni, nem fogsz-e te is csalódást okozni, mint a többiek...
- Hát, nem is tudom, hirtelen mit mondjak erre... Nem túl hízelgő, hogy nem mersz hinni bennem. Azt hiszem, jobb, ha búcsút mondunk egymásnak.
A nadrágja után nyúlt, a nő pedig elképedve nézte.
- Csakhogy én pont ezt nem akartam, hogy elbúcsúzzunk! - szólalt meg döbbenten. - Ezért voltam veled őszinte. Ne csináld már! Menjen minden tovább, úgy, mint eddig! Találkozunk, amikor tudunk, nagyokat szexelünk... Azt sem bánom, ha kicsit több közös programot szervezünk, ha ezt akarod. Ha így jó, akkor semmi akadálya a folytatásnak. Azt hittem, minden férfi erről álmodik: nem kell érzelmekről beszélni, nem megy az idő a lelkizéssel... Nem értem, min sértődtél meg!
- Nem sértődtem meg, csak nekem meg ez "nem pálya". Igazad van, a férfiak nem szeretik, ha rögtön örök szerelmet kell esküdniük egy nőnek. Időt akarunk, hogy kiismerjük magunkat a kapcsolatban, és rájöjjünk, mit is érzünk igazán. De olyan nőre sem vágyunk, aki retteg az érzéseitől, és eltaszít magától mindent, amiből szerelem lehet. Vagy legalábbis én nem vágyom ilyenre. Kösz, hogy őszinte voltál, de most elmegyek.
- Tamás! Ne csináld már! Tamás!
Csakhogy már késő volt. A férfi kilépett az ajtón, és nem ment vissza, hiába kiabált utána.
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.