Minden pasi hülyére vesz. Mit csinálok rosszul?!

Jó hír legalább, hogy azóta is együtt vannak, így nem volt hiábavaló a szenvedésem. A következő fiú lecserélt egy kiscsajra, így vágtam neki - tökéletesen csalódva a pasikban és a szerelemben - a következő kapcsolatomnak. Ugyan nem volt az a perzselő lángolás, de szerettem a srácot. Jó volt vele, szépen bánt velem.

A soron következő egy nagyon fiatal fiúcska volt, aki legalább nem másik nőre, hanem a tanulásra cserélt - de itt már teljesen összetörtem... Egész egyszerűen nem tudom, miért hiszik azt a férfiak, hogy így át lehet gyalogolni rajtam, és azt sem tudom, hogy én ezt egyáltalán miért hagyom... Talán, mert nem feltételezek rosszat róluk, még ennyi csalódás után sem, és ők érzik ezt...

Mások szerint csinos vagyok és dekoratív, de nem csak ebből áll a személyiségem. Klassz munkám van, amit szeretek, sportolok, segítőkész és jóindulatú vagyok az emberekkel. Azt hiszem, az a probléma, hogy túl kedves és naiv vagyok... Legalábbis a legutolsó történetem is erre enged következtetni.

Tamással egy buliban ismerkedtünk meg, és nagyon hamar összemelegedtünk. Pár hét után szinte nála laktam, volt kulcsom a lakásához, és már egy csomó cuccomat is nála tartottam. Amikor nem volt otthon, akkor is sok időt töltöttem nála, és hogy örömet szerezzek neki, főztem, takarítottam.

Pár hónapja lett vége egy több éves kapcsolatának, mondtam is neki: ha úgy van, inkább hagyjon magának időt, mert nem szeretnék megint sérülni. Érthető okokból féltem már... Ám neki erre az volt a válasza, hogy engem kár lenne elszalasztani, mert értékes nő vagyok, nem olyan, aki csak dugni jó. Még a szüleinek is bemutatott.

Jöttünk-mentünk, kirándultunk és istenieket szexeltünk. Minden tökéletes volt, kezdtem megszeretni, de megfogadtam, hogy én ezt ki nem mondom, mert ha ilyet teszek, ott mindig beüt a szar. Aztán ehhez még az sem kellett... Elkezdett furán viselkedni, majd egyik napról a másikra kibukott belőle, hogy nem tudja elfelejteni a volt csaját és időt kér. Komolyan mondom, szó szerint megsajnáltam. Én, hülye még mondtam is neki, hogy persze, maximálisan megértem, holott azért piszkálta a csőröm, hogy én emiatt előre szóltam. Erre tessék!

Akkor hétvégén azt mondta, otthon pihen, és egyedül akar lenni. Ám a város, ahol élünk, hiába túl nagy - szerencsétlenségére időnként mégis aprócska... Van pár csaj, akivel nem vagyunk napi kapcsolatban, de szoktunk együtt bulizni. No, ez a jóember az otthoni henyélős hétvégéje estéjét az egyik ilyen csajnál töltötte, aki nem tudta róla, hogy az én pasim. Igen, a pasim, elvégre együtt voltunk, csak időt kért... Azt mondta, nem fektette le a lányt, de mégis ki hiszi ezt el ezek után?!

Nem értem: miért szívatnak meg állandóan a pasik, és mit kellene másképp csinálnom? Csodálkoznak, hogy sok nő rideg ribanccá válik, és csak kihasználja őket - pedig sok hapsi egyáltalán nem is érdemel mást."

Eliza történetét Tóth Zsuzsa jegyezte le.

SHE.HU Kibeszélő!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!Forrás: Mudra László

Nyitókép: Shutterstock