Hiába jó veled, nem ígérhetek semmit...

Egy haverja mutatta be neki a lányt, akibe gyakorlatilag az első pillanatban belehabarodott, és ezt az érzést az együtt töltött éjszakák csak felerősítették. Akarta a lányt, testestül-lelkestül.

- Nem is tudtam, hogy ilyen jóban vagyunk - jegyzi meg viccesen Lenke, aki egy érzéki csókkal viszonozza látogatója szokatlan közeledését. Bár többször szeretett volna véget vetni ezeknek a légyottoknak, de egyszerűen képtelen volt ellenállni neki. Szerette a fiú őszinte rajongását. Szerette, ahogy Máté szereti őt. A lány egy pillantása is merevvé tette Mátét, míg a fiú gondolata is érződött Lenke bugyiján. Jól megvoltak, leszámítva a mindent elsöprő szerelmet - ez az egy aprócska érzés ugyanis hiányzott a lányból.

- És be is engedsz, vagy csak az ajtóban fogunk beszélgetni?

- Hát erre is gondoltam, de lehet, a szomszédok nem díjaznák annyira, ha a folyosón beszélgetnénk egész éjszaka - mondta Lenke a férfi illatától megrészegülve. Ahogy befejezte a mondatot, hozzásimult a fiúhoz, miközben ujjaival végigsimította a testét. - Kicsit merevnek tűnsz, lehet, lazítanod kellene? - kérdezte a lány egy kaján mosoly kíséretében.

- Még jó, hogy csak beszélgetünk, és nem akarsz tőlem semmit - jegyezte meg Máté, majd Lenke meztelen vállán kezdte viszonozni a simogatást és a csókokat.

Ennyi elég is volt mindkettőjüknek. Az egymás utáni vágy pillanatok alatt eljuttatta őket a hálószobába, majd ezt követően a csúcsra is többször. Élvezték a másikat, és bár csak párszor találkoztak, mégis tudták, hogyan érjenek a másikhoz - anélkül, hogy erről hosszasan beszélgettek volna.

- Lassan indulok, hogy tudj pihenni is - simította végig a lány meztelen testét Máté, miközben lágy csókokkal ajándékozta meg.

- Akár itt is aludhatsz, elférsz - préselte ki a fogai közt Lenke, bár már abban a pillanatban meg is bánta ezeket a szavakat. Hisz nem akart semmi egyebet a fiútól, csupán néha egy pár kellemes órát. A reggeli készülődés közbeni egymás kerülgetésére vagy egy esetleges párkapcsolatra egyáltalán nem vágyott.

- Megyek inkább - súgta Máté a lány fülébe újabb apró csókok kíséretében. Csak ígérd meg, hogy most nem fogsz megint eltűnni. Pokoli érzés volt, hogy nem válaszoltál napokig, és mennyei, amikor végre írtál. Alig vártam, hogy lássalak. Kérlek, többet ne csinálj velem ilyet!

- Nem ígérek semmit - az őszinte vallomástól meglepődött Lenkétől csupán ennyire futotta. Hazudni sem akart, sem pedig órákat beszélgetni arról, miért nem akar többet a fiútól. Ezért jobbnak látta, ha rövidre fogja a témát, és segít Máténak a gyors távozásban.

- Szeretnélek újra látni - suttogta még egyszer szerelmesen Máté, lefelé menet a lépcsőházból.
Nem ígérek semmit - mormolta újra, alig hallhatóan Lenke, miközben maga mögött kulcsra zárta a bejárati ajtót. Az egyedülléttől megkönnyebbülve visszabújt az ágyába, és a fiú illatába takarózva ismét meghozta a döntését, ahogy két héttel korábban is tette: nem keresi többé a fiút.

B. Barbi novellája

SHE.HU Kibeszélő!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!Forrás: Mudra László

Nyitókép: Shutterstock