

Kint sötét volt, éppen hogy virradt, aludt még az egész család. Magára csavarta a törölközőt, és már lépkedett is vissza a fürdőszoba irányába, amikor a folyosó nagy tükrében megpillantotta saját magát. Megállt, és nézte a szürreális tükörképet. Feje tetején a haj, akár egy marék vizes széna, amit egy ló rágott jó sokáig, aztán inkább úgy döntött, hogy a nő fejére köpi.
Testtartása görnyedt, lebarnult vállán a fürdőruha pántjának hófehér lenyomata, szigorúan mutatva, hogy ő bizony sosem monokinizik. Szeme alatt mély, fekete árkok. Közelebb hajolt a tükörhöz, és gondolatban már a puffadt, karikás szemekre való krémnél járt, amit a hűtő ajtajában tartott - a ketchup és a majonéz mellett -, hogy reggelente hűsítse a szemét.
Hátralépett a tükörtől. Mustrálta magát, majd óvatosan körülnézett a hálószobák irányába, mindenhonnan egyenletes szuszogás hallatszott. Gondolt egyet, és ledobta a törölközőt. "Annyira nem is vészes!" - nyugtázta a fürdőből kiszűrődő félhomályban.
Kihúzta magát, megigazította a szénaboglyát a feje tetején, kicsit oldalt fordult, behúzta a hasát, és úgy forgolódott, mintha a tükör felől egy fotós kattintgatná a fényképezőgépet. Gondolatban hallotta is az utasításait: "Nagyon jó, kicsit feljebb az áll, gyönyörű, dobd át a hajad, ez az, fordul a csípő..." Halkan elnevette magát.
Most az arcát nézte a tükörben. A szeme körül gyülekező szarkalábak és a szája sarkában húzódó függőleges vonalak pontosan visszatükrözték a korát. Mutatóujjával kissé megemelte a felső szemhéját. Azután visszaengedte. Megint megemelte: "Tizennyolc évesen" - suttogta, és megint leengedte: "Negyven pluszosan."

Ugyanezt eljátszotta a szája sarkában kissé lefelé ereszkedő bőrrel és a szemöldökei között húzódó mély barázdákkal. Végignézett a testén. Tekintete megállapodott a mellein. Felemelte a karját, és megint suttogott: "Tizennyolc...", majd leengedte a karjait. "Te jó ég..." - nevette ki megereszkedett melleit.
Azután a hasát vizslatta. A hófehér hasát, amit már évek óta nem napoztatott, inkább takarta egy tankinivel. A hasa alján, bikinivonalban megpillantotta a forradást. Végighúzta ujjait a két császármetszés vízszintes, fehér nyomán. Elmosolyodott, és a gyerekszobák irányába nézett. Oldalt fordult, és kinyomta a hasát, úgy pózolt a tükörnek, mintha terhes lenne.
"Az a vonat már elment" - gondolta szomorúan, és bevillant előtte a hajnali hőhullám, ahogy a saját verejtékében, levegőért kapkodva, reszketve ébredt, két kezét a mellkasára szorítva. A hálóinget szinte letépte magáról, úgy sietett a megváltó zuhany alá.
Állt még néhány percig a tükör előtt meztelenül. Végigmérte lábait, tekintete kicsit megpihent a combján és a térdhajlatában húzódó seprűvénákon, amiket a napi tizenkét órás állómunka évei bélyegeztek oda. A földön heverő törölközőért nyúlt, de tudatosult benne, hogy közben teljesen megszáradt.
Felöltözött, lement a konyhába, készített magának egy kávét, és kiült vele a teraszra. Próbálta felidézni homályos emlékeiben azt a fiatal lányt, aki télen-nyáron meztelenül aludt, aki egy szál tangában napozott. Aki nyáron nem hordott bugyit, és aki többet foglalkozott a saját külsejével, mint bármi mással.
Lassan kelt fel a nap. A nő csak ült ott mozdulatlanul, és nézte a narancs színekben pompázó égboltot. "Anyukatest című műsorunkat láthatták kedves nézőink" - gondolt vissza nevetve a meztelenkedős hajnalra. "Minden úgy van jól, ahogy van" - suttogta maga elé, és ettől végtelen nyugalom és boldogság költözött a szívébe.

Nyitókép: Shutterstock
Mondd el Te mit gondolsz!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!