Hogy ne makkanj meg, ha otthonról dolgozol?

A home office azt jelenti, hogy csupán egy emelet, egy ajtó, vagy még az sem választja el a munkahelyünket az otthonunktól. De jó-e ez nekünk?

Az mindenféleképp jó, hogy így meg lehet úszni a több órás utazást, dugóban üldögélést, magassarkúban vágtatást, és a más hibájából adódó késést. De abba belegondoltál már, hogy ezentúl ugyanannál az asztalnál/konyhapultnál (kinek mi a fétise) reggelizel, dolgozol és teázol majd elmerengve?  

Forrás: Getty Images/Neustockimages

Bár most sokan legyintenek, hogy "Ennél nagyobb bajom sose legyen!", igenis komolyan kell venni a pszichológusok és coach-ok riogatását: ez bizony beszűküléshez vezethet! Mert hiába van külön konyha, gyerekszoba, háló, valahogy mégis minden ugyanabban a helyiségben történik - biztos annak a legjobb az energiája.

Nekem volt szerencsém ezt a saját bőrömön megtapasztalni. Küzdöttem is, mint malac a jégen, hogy ne folyjanak össze a napjaim egy nyúlós, kezelhetetlen masszává. Például a munkaidőt úgy jeleztem saját magam felé, hogy - miután lenyomtam a reggeli rutint, és a gyereket bevittem az oviba -, az alkaromat az asztalra helyeztem.

Na, de a lényeg csak ezután jött: egy lendületes húzással mindent arrébb (a földre) küldtem, kitettem a cég logóját tartalmazó kis reklámanyagot - ezzel jeleztem, hogy megérkeztem az irodába. Amikor nagyon vicces kedvem volt, és nagyon ráértem, akkor még a kosztümömbe is belebújtam, csupán a feeling kedvéért, hiszen tudjuk: az ördög a részletekben rejlik.

Forrás: Getty Images/Kupicoo

De még így sem tudtam magam függetleníteni az otthoni teendőktől... Csak ellögyböltem azt a pár bögrét (vagy kosztümben, vagy tréningnaciban), meglocsoltam a virágot, leszedegettem az elszáradt leveleket, töröltem egy kis port... Egyszóval szétcsúsztam, és ezzel a napom is szétesett, az időm kifolyt a kezeim közül. Végül már ott tartottam, hogy pusztán azért mentem ki az utcára mindenféle szedett-vedett indokkal, hogy embert lássak.

Szóval szigorítani kellett a szabályokat. Amint lehetőségem lett, fizikai valójában is elkülönítettem az író- és az ebédlőasztalt. Méghozzá teljesen külön helyiségbe! Tehát már nem ugyanaz a tér szolgál helyszínéül a családi életnek, a munkának, a hobbinak, az "énidő" különleges perceinek. De azért az még mindig kemény, hogy egyetlen emberi arcot sem látok a nap legnagyobb részében.

SHE

 A home office napos oldala:

  • Ha "otthon" felejtek valamit, akkor 50 másodperc elugrani érte.
  • Amihez nagyon ragaszkodom, az napközben is velem van: a szuper kávéfőzőm és az éppen aktuális kedvenc kávésbögrém.
    Forrás: Getty Images/Portra
  • Reggel futok fél órát, majd lezuhanyozom az saját zuhanyzómban, és néhány perc múlva az irodában ülök. Imádom!
  • Az óránként beiktatandó 5 perc szünet alatt tökéletes felfrissülést nyújt, ha összesöpröm az udvaron a leveleket és bedobálom a vödörbe a lehullott körtét, így amikor délután a kertben játszunk a családdal, akkor ezek a teendők már ki vannak pipálva. De mivel elkülönül a két tér egymástól, nem lóg a számba a házimunka.

Nyitókép: iStockphoto

    Ezt olvastad már?