„Mi a hézag, hapsikám?” Tudod, kinek köszönhetjük Tapsi Hapsit? Ő rajzolta az ikonikus figurát


Gyerekként sokszor ültem a tévé előtt, és vártam, mikor hangzik el a jól ismert kérdés: „Mi a hézag, hapsikám?” Gyerekként nyilván eszébe sem jut az embernek azon agyalni, ki lehet a Tapsi Hapsi atyja, ki alkothatta meg a figurát, de felnőttként érdemes végigfutni azokon a rajzfilmalakokon, melyek mögött Chuck Jones áll. Ezek a rajzfilmek valahogy mások voltak, okosak, viccesek, csípősek.

Jones apja sikertelen üzlete után halomnyi papír és ceruza maradt otthon, a gyerekek pedig rajzoltak, amennyit csak tudtak. A rajzfilmfigurák mestere később mesélte, hogy mire művészeti iskolába került, már több százezer rossz rajzon volt túl. Tizenévesen otthagyta a sulit, hogy művészeti iskolába járhasson. Először mindenféle kisebb munkát elvállalt különböző stúdiókban, amíg végül ki nem kötött a Warnernél.
Cellulózlapokat mosott, rajzokat húzott át tussal, segédanimátorként dolgozott. Lépésről lépésre haladt előre. A Warnernél olyan rendezők mellett tanult, mint Friz Freleng és Tex Avery. Tőlük sajátította el azt a fajta komikus időzítést, ami később a védjegyévé vált.

Sokan dolgoztak Tapsi Hapsin, de Jones formálta igazán karakterré.
Az ő keze alatt lett a nyúl nemcsak vicces, hanem higgadt, intelligens és kissé szemtelen figura. Jonesnak köszönhetjük a Kengyelfutó Gyalogkakukk és az örök vesztes Prérifarkas párosát is.
A Prérifarkas sosem beszélt sokat, a humor a helyzetekből fakadt, a poén sokszor abból jött, hogy bár tudtuk, mi fog történni, mégis vártuk a becsapódást. Dodó Kacsa is Jones keze alatt változott meg. A korábbi bolondos figura helyett egy sértődékeny, hiú, örökké morgó karakter lett belőle, aki folyton bizonyítani akart. Ez a feszültség adta a legjobb jeleneteket közte és Tapsi között.
Chuck Jones élete során több mint 300 rajzfilmet készített, amiért összesen kilenc Oscar-jelölést és négy szobrot kapott, az utolsót az egész életművéért.
A hatvanas években nyitott a tévé felé, ekkor alkotta meg a Grincs ma is ismert, klasszikus figuráját. Bár a könyvben a karakter még fekete-fehér volt, Jones döntött úgy, hogy a Grincs legyen élénkzöld, mert szerinte ez illett legjobban a különc karakterhez.
Volt idő, amikor a Warnerrel való konfliktus miatt kirúgták. Írt egy forgatókönyvet más stúdiónak, amit végül épp a Warner forgalmazott. A helyzet abszurd volt, de Jones nem tűnt el, saját produkciós céget alapított, televíziós különkiadásokat készített és könyveket is írt.
Jones gyakran mondta, hogy nem gyerekeknek és nem felnőtteknek rajzolt, hanem saját magának. Úgy tartotta, ha ő nevetett rajta, más is fog. Nem a technika érdekelte elsőként, hanem a karakter. Egy felhúzott szemöldök, egy hosszabb szünet, egy lassú fordulás, ezekből építette fel a poént. Tudta, hogy a csend sokszor nagyobbat szól, mint a zaj.
Első feleségét, Dorothy Webstert 1935-ben vette feleségül. Dorothy nemcsak a szerelme, hanem alkotótársa is volt, közösen írták a Gay Purr-ee forgatókönyvét. Kapcsolatuk évtizedekig tartott, egészen Dorothy 1978-ban bekövetkező haláláig. Egy lányuk született, Linda Jones Clough, aki később maga is sikeres producer lett. A gyász után Jones újra rátalált a boldogságra, és 1981-ben feleségül vette Marian Dernt. Marian neves fotós és író volt, aki Jones életének utolsó két évtizedében mellette volt.
24 évvel ezelőtt, 2002 február 22-én hunyt el, 89 éves korában. Hamvait a tengerbe szórták. A figurái viszont maradtak. És valószínűleg maradnak is.
Nyitókép: Gary Moss/Corbis via Getty Images
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.