Az udvarlás már luxus elvárásnak számít

Lehet, hogy túl sok múlt századi regényt olvastam, de a lelkem ugyanúgy igényli a romantikus gesztusokat, ahogyan régen is vágytak rá a nők. A klasszikus értelemben vett udvarlás eltűnőben van...

És sajnos egyre ritkábban találkozom olyanokkal, akik gentlemanként viselkednek a randevúkon. A mai "lovagok" nem akarják a nőt a tenyerükön hordani, és az első vagy a második nagyobb akadály után feladják. Nincs bennük elég kitartás, és annyira félnek a kudarctól, hogy inkább elkerülik a kihívásokat.

Talán nem volt kitől megtanulniuk, hogyan kell bánni egy nővel, vagy a korábbi csalódásaik miatt nem tudják nagy elánnal belevetni magukat egy új kapcsolatba... Bármi legyen is az oka, én nem szeretném az elkövetkező éveimet egy olyan férfi mellett tölteni, aki nem ismeri az udvarlás fortélyait.

Őszintén hiszem, hogy a párkapcsolatok sokkal jobbak lennének, ha más alapokról indulna az egész ismerkedési folyamat. Ha az illető nem nyitja ki előttem az ajtót, nem kísér haza a randi végén, és nem kedveskedik néha valami aprósággal, mitől tudna igazi férfivá válni a szememben?

Valószínűleg könnyebben találnék valakit, ha alacsonyabb elvárásaim lennének, és megelégednék egy "majd elleszünk valahogy" kapcsolattal. Tény, hogy már kiléptem az álmodozó fiatalkorból, és sok nehézségen mentem keresztül, de a csalódások ellenére is úgy érzem, hogy nem tudom lejjebb adni. Szükségem van romantikára, gyengédségre, törődésre, és arra, hogy a párom édes szavakat suttogjon a fülembe.

Azt hiszem, enélkül nincs értelme.

A korábbi önmagamhoz képest sokkal igényesebb lettem érzelmileg, más szempontok szerint szelektálok, de úgy érzem, drámaian csökkent a potenciális jelöltek köre.

Forrás: /iStockphoto/Lucky Bussines/Mojzes Igor

Talán amiatt van ez így, mert a társkereső appok iszonyúan meggyorsították az ismerkedés folyamatát. Romantikus andalgások, gyertyafényes vacsorák? Ugyan már! Egyből a közepébe: "Gyere át, és szexeljünk!" Így mennek a dolgok a Tinder korában.

És aki a virtuális térben keresgél, az pontosan tudja, hogy hatalmas a felhozatal. Nincs vesztenivalója, ha egy nem jön össze, van helyette ezer másik. Ez is közrejátszik abban, hogy megváltoztak az udvarlási szokások: a nők manapság egyre bátrabbak, rámenősebbek, és sokszor meg sem várják, hogy a férfi kezdeményezzen.

Tudom, hogy más lett a világ, de nem adom fel, és keresem azt a férfit, aki lenyűgöz a bájával, előzékenységével, önzetlenségével. Túl sokat akarok? Vagy hiú ábrándot kergetek, és egy másik korban kellett volna élnem? Amikor még természetes volt, hogy a férfi elszántan küzdött a nőért, figyelt az érzéseire, és biztos támaszként állt a párja mögött. Pedig nem várok virágcsokrokat, bonbonokat és szerenádot az ablakom alatt, csak egy kis romantikát és kedvességet, anélkül, hogy kérnem kellene.

Nyitókép: iStockphoto

    Ezt olvastad már?