A mai fiatalok tök okék! Ha nem így látod, veled van a baj.

Fejlődünk, változunk, haladunk az idővel. Így volt ez negyven éve is, és így lesz még nagyon sokáig. De mindig lesznek olyan emberek, akik szeretnék megállítani az időt, és megmaradni egyfajta vegetatív szobanövény állapotban. Ők azok az emberek, akik nem akarják megérteni az aktuális trendeket. Nem látják az összefüggéseket a múltbéli divathullámok és a jelenlegiek között - ez a cikk róluk szól.

Amikor arról beszélünk, hogy milyen őrült, értelmetlen szokásai vannak a fiataloknak, hasznos lenne először belegondolnunk abba, hogy a szokások mindig jelen voltak, csak a módszerek változtak. Ha csak én visszaemlékszem a magam huszonéves fejével, simán ecsetelhetném: bezzeg mi még legóztunk, kártyáztunk, fára másztunk, bújócskáztunk. Nem a számítógép előtt ültünk egész nap, vagy a telefont nyomkodtuk. Nálunk még nem öltözködött egy tizenéves srác se úgy, mint egy harmincas, érett férfi. Senki nem volt antiszociális, világbéke volt, a sárkányok és a tündék pedig még nem háborúztak.

De aztán rájönnék, hogy ez csak mese. Ha pedig leülnék beszélgetni pár szépkorú nénivel, akik elmondanák, hogy bizony az ő idejükben is voltak olyanok, akik már tizenévesen bagóztak, szédítették a fiúkat, és kiszöktek éjjel a mulatságba táncolni. Nincs új a nap alatt, csak a körülmények változtak.

Ma már nem a patak partján dúlnak a kamasz szerelmek, hanem a Messenger izzik szívecskéktől. Mostanság nem a városi bálban csattan el az első csók, hanem egy felkapott szórakozóhelyen. És a fiatalok nem fakardokkal játsszák el, hogy hős lovag módjára legyőzik társukat, hanem valamilyen lövöldözős játékban.

Persze mindig voltak és lesznek is olyan emberek, személyiségek, akik húsz évvel ezelőtt ugyanolyan szende szüzek vagy éppen elfajzott lázadók voltak, mint ma lennének. És sokszor csak a csőlátásunk okozza azt, hogy nem vesszük észre, nem az változott meg, ahogyan járunk, hanem maga az út.

De ha mégis észrevesszük, felmerül a kérdés: jól van ez így? Helyén való, hogy a gyerek a telefonját nyomkodja egész nap? Jó az, hogy mindenféle videót néz az interneten, és ordítozik a számítógép előtt? Azt kell, hogy mondjam: igen, jól van ez így.

Minden kornak meglesznek a sajátosságai, és a szülőknek meg kell ismerniük azokat, hogy megtanítsák a gyerekeket eligazodni közöttük. Hiszen ők már átélték ezt, csak más köntösben. De, ha elvesszük a telefont, bezárjuk a gyereket, és ráordítunk csak, mert játszik a gépen, akkor csak annyit érünk el, hogy a jövő generációjából szobanövényt csinálunk. A fejlődésre született, kreativitással és nyitottsággal teli emberből pedig így lesz egy átlagos, elfojtásokkal teli, tudattalan zombi.

Nyitókép: iStockphoto