

1. Csak az előkészületek hetekig tartottak
Heteken át szerveztük, tárgyaltuk, átgondoltuk, majd újragondoltuk. Először is, mert a szépen növögető csapatunk tagjai rémesen elfoglaltak. Kismamák, gondos feleségek, dolgozó nők, nagymamák és nem utolsó sorban művészlelkek. (Ez utóbbi kategória mondjuk, viszi a prímet.) Így bizony nem egyszerű időpontot találni, hogy az mindenkinek jó legyen. Aztán még fel kell készülni, hogy mi lesz, ha:
- esni fog az eső
- nem lesznek jók a fények
- fújni fog a szél
- kitör a zombi apokalipszis
- vagy a legrosszabb: ha mindenkinek egyszerre jön meg
Nem is szeretném tovább sorolni a lehetséges katasztrófákat, a lényeg, hogy volt vele meló bőven, de a végeredmény magáért beszél. Szerintünk.

2. Online munkások az offline térben
Jött a következő nagy kihívás. Adott egy csoport, akik közül sokan még soha nem találkoztak. Ám a gyerekek születési súlyától kezdve a hálószoba titkokon át az intim gyantázási szokásaikig mindent megbeszéltek már egymással - de csak online. Az internet világában valahogy máshogy működnek a dolgok. Fene se érti. Az is megnyílik, aki élőszóban meg sem mukkanna. De aztán készülődés közben egyszer csak ott állsz a tükör előtt, és bevillan: ezekkel az emberekkel - akik valójában vadidegenek - te most igaziból találkozni fogsz. Na, itt kezdődik az igazi pánik.
3. Fotózás para
Nem vagyunk fotómodellek. Hús-vér nők - és néhány szem férfi - vagyunk. És kicsit sem vagyunk kifogástalanok. Ezt nem szégyelljük, de azért mégis, ha tudjuk, hogy a nyilvánosság számára fog fénykép készülni rólunk, akkor szeretnénk a legjobb formánkat hozni. Te jó ég, ez azért para! El sem hiszitek, hogy mit éltünk át a fotózást megelőző napokban...
Azt hiszem, a sort napestig tudnám folytatni. De még mielőtt teljesen megunnátok a cikket, szeretném tudatni, hogy az összes bugyuta félelmünk körülbelül fél percen belül lett semmivé. Egyrészt, mert egy tündéri, szerethető, de végtelenül profi csapat - A Boldogság Gyár sminkesei és fodrászai - vett minket a szárnyai alá.
Ezúton is hála és köszönet a profi stábnak!

Másrészt, mert az online térben megszokott lazaságot teleportáltuk az offline térbe. Csak úgy a semmiből. Három percen belül már tőlünk volt hangos a Hercegprímás utca, és egymás szavába vágva kerültek elő a hónapok óta felgyülemlett sztorik. Megspékelve azzal, hogy kedvünkre mutogathattunk konkrét hibákat magunkon. Egyikünk az orrát találja borzalmasan nagynak, másikunk a melleit kicsinek vagy túl nagynak, a harmadik nem bírja elviselni, hogy az éjjel összegyűrt arca nappal sem lesz már babapopsi sima.
De tudjátok, mi volt a legjobb? Az, hogy hangosan a röhögtünk az egészen. Rohadtul nem vagyunk tökéletesek, de abban a pár órában ez cseppet sem zavart bennünket. Így most leszünk olyan bátrak (vagy kegyetlenek), hogy a fotózás előtti - egyébként vállalhatatlan - arcunkat is megmutatjuk nektek.
Bizony, mert tökéletlenül is tökéletesek vagyunk.
Nem végeztem felmérést, de szerintem az egyetlen, aki nem sírja vissza ezt a munkáját, az a fotósunk, Hirling Bálint. Ennyi neveletlen nővel kibírni egy napot... (Bár ő váltig állítja, hogy cukik voltunk.) :D
Mutatjuk az előtte-utána képeket:






Nyitókép: Hirling Bálint
Mondd el Te mit gondolsz!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!