Viszont miután kisütkéreztem magam a napon, szembe kell néznem néhány dologgal, amit a tavasz púpként cipel a hátán...
Akár szerethetném is, mert végre minden tiszta lesz - de mégis utálom. Főleg a felismerés pillanatát: itt az idő! Kint gyönyörű napsütés, de én nem látom jól, mert koszos az ablakom. Amit viszont jól látok, az a pókháló, meg a sok-sok porcica, ami a karácsony óta összegyűlt a kis zugokban.
Tök mindegy, hogy hánykor fekszem le este aludni: 9-kor vagy éjfél után, mindenképpen úgy ébredek reggel, mint akit összevertek. Az első kávéig azt sem tudom, merre van előre. Az is előfordult már, hogy ilyenkor a kutya helyett a gyereket próbáltam meg kituszkolni pisilni a kertbe.
A helyzet a nap további részében is csak minimálisan javul. Ásítozom, álmos vagyok, kb. fél óránként gondolok arra, milyen jó lenne aludni egyet - de mivel erre nincs lehetőségem, így zombi módban töltöm a gyönyörű tavaszi napok nagy részét.
Sosincs mit felvennem, de a tavasz végképp kritikus ruha szempontból! Mondjuk, mikor a párom kinyitja a szekrényt, akkor úgy néz ki, mintha sok ruhám lenne - de téved. Ha nagyon szükséges, azért össze tudok kaparni egy szettet, amiben elmehetek vásárolni, de lássuk be: ha tele lenne a szekrényem tavaszi ruhákkal, akkor is kellene egy kis vérfrissítés.
Hát, ez van! Felszedtem néhány kilót télen. Eddig nem zavart, jól elrejtette a kabát. Na, de most, mikor előkerülnek a tavaszi cuccok, már nem bujkálhatok a pufidzseki mögött... És a napokat számolgatva is szembesülnöm kell azzal, hogy nyakamon a nyár - így hát roham diétába kezdek. Jöhet a futócipő, kondi bérlet, saláták. Belegondolni is rossz!
Igaz, hogy ez nem a tavasz elejére jellemző, de mégiscsak a legrémisztőbb dolog, amit el tudok képzelni: a jó idő érkezésével szoknyát kell húzni, harisnya nélkül.
Csak annyit mondok: hófehér lábak!
Aki nem jár egész télen szoliba, annak bizony márciusra olyanok a lábai, mint a citrom fagyi. Márpedig a hófehér lábad nem kap egészséges színt csak úgy pikk-pakk, amíg elsétálsz a kocsitól a munkahelyed bejáratáig. Ezért aztán addig járok harisnyában, amíg azon keresztül egy kis színt nem kap a bőröm. Vagy elmegyek szoliba. Vagy inkább nem megyek sehova, csak ücsörgök a teraszon egész hétvégén rövid gatyában, és napoztatom a lábam.
Viszont, ha ezen az öt dolgon túltettem magam, akkor semmi mást nem szeretnék jobban, mint hogy legyen tavasz a következő tavaszig!
Nyitókép: iStockphoto
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.