Nem arról van szó, hogy gáz, ha metálra bólogatsz az edzőteremben. Egészen biztos, hogy az sem baj, ha egy-egy jó karakterfejlődést bemutató film téged is inspirál. Ez teljesen oké.
De az vajon egészséges, ha átesel a ló túloldalára, és a hasába kapaszkodva várod, hogy elvigyen egy olyan irányba, amiről még magad sem tudod, hogy el akarsz-e oda jutni?
Az összes motivációs irányzatnak az a célja, hogy bemutassanak egy életérzést, és segítsenek rávezetni arra: hogyan idézheted elő magadban a "Hú, de király vagyok!" állapotot. Ez még így rendben is van, ugye? Tehát az teljesen okés, ha te, az ereje teljében lévő oroszlán, vadul pakolod a vasakat az edzőteremben, és közben Rocky Balboát nézed, ahogy püföli a hűtőházban a hatalmas hússzeleteket.
Hiszen azt látni, hogy más emberek milyen sikereket érnek el, hogy a már elért eredményeid mellett mennyi minden vár még rád, fantasztikus érzés! Olyan, mintha Stallone veled együtt futna fel a lépcsőn, hogy amikor izzadtan, fáradtan és büdösen már feladnád, a füledbe ordítsa:
Bírni kell a pofont és muszáj menni tovább!
De a világ nem csak napfény és szivárvány. És itt tedd fel magadnak a kérdést: Akkor is van motivációd, amikor szarban vagy? Tudsz csak úgy, önmagadból erőt merítve, a saját boldogságod miatt tenni valamit?
Akkor is mosolyogva ébredsz-e hétfőn, amikor már késésben vagy melóból, az autód lerobbant, a busz pedig úgy lecsapta sárral a szép új ruhád, hogy a megjelenésed a mocsári szörnyre hajaz?
Olyankor is motivál valamelyik idézet azok közül, amiket a hős motivátoraid raktak ki Facebookra? Akkor tudsz valamibe kapaszkodni? Mert ez a nagy kérdés.
Előfordulhat-e, hogy olyan intenzíven, fogcsikorgatva, háromszázas pulzusszámmal nézted, ahogy Leonidász lerúgja szegény küldöncöt a gödörbe, hogy közben megfeledkeztél saját magadról?Lehetséges, hogy annyira elvakított a sikeresség érzésére való törekedés, hogy a valójában azt sem tudod: miben akarsz sikeres lenni?
Biztos, hogy mindig olyan hasznos dolog elhalmozni magadat motivációs videók tömkelegével? Előfordulhat, hogy ha hosszútávon, minden nap csatazajra kelsz és fekszel, kialudhat a belső motiváció...
Egy dolog biztos: motivációra mindig szükség van. Egy jól irányzott "Csak azért is megcsinálom!" soha nem lesz hátrányodra. Az sem, ha valaki megveregeti a vállad, és azt mondja: "Többre vagy képes!"
De azért néha állj meg és gondolkozz el!
Tudsz élni a cukormázas hátbaveregetések nélkül, vagy önmagadtól még arra sincs erőd, hogy kimássz az ágyból? Mert ha már függőjévé váltál egy egyébként hasznos, de könnyen túlzásba vihető lelki tuningnak, akkor több kérdést is fel kell tenned magadnak:
Mert ha bármelyikre is nem a válasz, akkor bizony úgy bemotiváltad magad, hogy valójában csak, mint egy jól belőtt heroinfüggő ülsz a tréningeken, vagy a motivációs videóid előtt és várod, hogy a sült galamb a szádba repüljön.
De valójában ez nem te vagy, ugye?
Nyitókép: iStockphoto
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.