Tök mindegy, hogy mikor voltál utoljára bolt közelében, az ételek valahogy mégiscsak beszivárognak a hűtőbe, sőt, meg is főzik önmagukat. Bezzeg mikor egyedül élsz, akkor egy nagyon egyszerű szabály lép érvénybe: aki nem vásárol, az éhen fog dögleni!
A mosás egy nehéz ügy, ugyanis nem lehet akármikor csinálni, mert még megszeged a kőbevésett csendrendelet... Ez nekem egyszer már sikerült, és az alsó szomszéd kihívta rám a rendőröket, mert "beazonosíthatatlan zajok jönnek a lakásom felől". Hát öcsém, ha neked a centrifuga egy beazonosíthatatlan zaj, akkor vélhetően nem mosol túl gyakran.
Kopogtak az ajtón, ott állt két rendőr. Remek. Elkérték a személyim, a jogsim, a lakcímkártyám, a taj kártyám, a születési anyakönyvi kivonatom, de mikor a menstruációs naptáramat akartam felajánlani, arra valamiért nemet mondtak. Egy darabig kötekedtek velem, hogy vegyem tudomásul a szabályokat.
Viszont amikor elmeséltem nekik, hogy a másnapi randira a kedvenc piros bugyimat akartam felvenni, de az pont nem volt tiszta, akkor inkább faképnél hagytak. Ez van. Csukjanak le, de én akkor is a bugyimat akarom!
Viszont a mamahotelben ezek sem a te gondjaid. Csak használod a ruhákat, bedobálod a szennyesbe, azok meg kimosódnak, kivasalódnak és észrevétlenül bekerülnek a szekrénybe.
Három csörgőóra, egy telefon, negyvenhét szundi, és még így is biztosan elalszol. Az ébredés pillanatában rájössz: már rég úton kéne lenned, és elindul az őrült kapkodás. Reggeliről ne is álmodj, maximum egy kávé fér bele, de az is úgy, hogy közben mosod a fogad és öltözködsz egyszerre.
Az anyukákkal valahogy sosem történik ilyen. Bennük van valami belső harsona, melynek hangjára azonnal felébrednek, és már reggel 6-kor főznek, mosnak, takarítanak. Ezért neked csak annyi a dolgod, hogy kimássz az ágyból és kényelmesen elfogyaszd a reggelit.
Hát gyerekek, ez a világ legjobb dolga: nem fizetsz, és mégis van minden. Folyik a melegvíz, van fűtés, van áram. Nem te állsz sorba a postán, nem te fizeted be a csekkeket, és nem neked kell figyelned a lejárati dátumokat sem. Ezt úgy hívják, hogy tiszta haszon, ezt nem is kell magyaráznom.
Nagyon ritkán fordul elő, hogy szeretnék nehezebb lenni a jelenlegi súlyomnál, de olyankor biztosan, mikor a szemetesem tartalmát próbálom összetömöríteni. Ilyenkor két lábbal taposok a kukában, és megállapítom, hogy érdemes lenne nagyobbat venni.
Bezzeg a szülői házban ezzel sem kell törődni, mert anyánál a szemetes feneketlen. Csak dobálom bele a cuccokat és sosem telik meg. Nem is értem, ez tuti valami varázslat.
Ez a legfontosabb tényező mind közül. Ugyanis a felnőttek világában nem mindig áll a rendelkezésedre egy bátorító szó, vagy egy szeretetteljes ölelés, ha valami problémád van. Sokszor érezheted magad nyomorultnak és elveszettnek a gondok tengerében - akár egy kisgyerek.
De a kicsiknek még mindennap ott a mama, aki minden gyermeki gondra tudja a megoldást. A mamahotel ettől lesz kerek egész, hogy szerető karok fogják közre, amik nemcsak összetartják, hanem meg is őrzik a család, a biztonság és a szeretet érzetét. Legyünk hálásak, ha ebben nőhettünk fel!
Nyitókép: iStockphoto
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.