Lehet-e magányosan ünnepelni?

Pár hónappal az ominózus karácsony előtt kiléptem egy szenvedélyes, degyötrelmekkel teli kapcsolatból. Habár a szakítást enyhe családi és baráti nyomás előzte meg, lényeg, hogy megtettem, végérvényesen és visszavonhatatlanul.

Egyrészt túl sokat sérültem az előzőben, no meg sosem voltam az a fajta, aki minden bokorban talál magához illő társat.

Szóval, lényeg, ami lényeg, ott álltam, egészen pontosan ültem az albérleti szobám kora esti fényeiben, és ömlöttek a könnyeim. Pocsékul hangzik, de nem a kialakult helyzet ríkatott meg, hanem az egy évvel azelőtti karácsony emléke. Életképek, amikről azt hittem, hogy egy életre szólnak, holott a napjaink már erősen meg voltak számlálva.

Halvány lila fogalmam nem volt arról, hogy mitévő lehetnék, kihez fordulhatnék. Természetesen a szüleim tárt karokkal fogadtak volna, csak sajnos sokszáz kilométer választott el tőlük. Odautazni meg nem tudtam, mert másnap ugye mennem kellett dolgozni. Mert akinek nincs férje és gyereke, az simán mehet. Bár ez valamelyest segített, mert tudtam, hogy csak ezt az egy estét kell átvészelni.

Aztán elegem lett belőle. Hangosan kimondtam afélelmeimet, mert ha már úgyis egyedül voltam, akkor hurrá, ezt is megtehettem. És egyből utánuk azt is, hogy ha kell, akkor elfogadom a sorsom. Ha így kell lennie, akkor ezzel fogok megbirkózni.

Lehet, hogy megijedtek a démonjaim, mert hatott a "varázsigém". Megnyugodtam, és elapadtak a könnyeim. Voltaképpen rájöttem, ez egy nagyon jó lehetőség, hogybékét kössek önmagammal. Leszámoljak azzal a félelemmel, hogy mi van, ha nem találom meg a hercegemet, vagy ha meg is lelem, de egy reggel elmegy, és elfelejt hazajönni. És megint hoppon maradok.

A mai napig jó érzéssel tölt el, hogy azon az estén sikerült felülkerekednem önmagamon.

Habár az elmúlt karácsonyokat már nem egyedül töltöttem (bár néha a készülődés hevében visszasírom), kiképeztem magam, hogyha úgy alakulna, hova fordulhatok:

• Például lehetek önkéntes és segíthetek ételt osztani a rászorulóknak.
• Vagy sétáltathatok kutyát ill., simogathatok cicát egy állatmenhelyen, de akár egész estére is maradhatok, ha szeretném.
• Ezen az oldalon pedig tuti biztos, hogy mindenki megtalálja a magának való önkéntes lehetőséget.

Nyitókép: iStockphoto