Amszterdam az a város, ahol már sétálgatni is egy élmény. Mi is rengeteg időt töltöttünk a csatornák között bóklászva. Hihetetlenül hangulatosak a kis utcák - zenészekkel, rengeteg kávézóval és bolttal. Nem beszélve a temérdek biciklistáról. Én nem gondoltam volna, hogy ennyi féle bicaj létezik. Volt ott rózsás kosaras, terepmintás, összecsukható... És akkor a csengőkről és a bukósisakokról nem is beszéltem.
Még sosem találkoztam ennyiféle múzeummal, mint Amszterdamban. Itt mindenki megtalálhatja a számára érdekes látnivalót. Habár az összeset szerettem volna megnézni, idő hiányában csak a Van Gogh, a Banksy és a Gyémánt Múzeumba mentünk be. Az én kedvencem a Van Gogh volt. Hatalmas és modern épületében rengeteg híres festmény megtalálható. És ebben a múzeumban láttam életemben először szelfi falat. Hiába, haladni kell a korral.
Amikor említettem a barátaimnak, hogy Amszterdamba utazunk, mindenkinek az volt az első mondata, hogy mindenképp üljünk be egy kávézóba. És nem, nem a füvezés miatt. Nem igazán értettem, miért különlegesek annyira ezek a helyek. Egészen addig, amíg be nem ültem a Bulldog Palace-ba, Amszterdam egyik leghíresebb és legrégibb kávézójába. Itt senki sem sietett, nem nyomogatták az emberek a telefonjukat. Egymással beszélgettek, szuper zene szólt, és a falon a nyolcvanas-kilencvenes évek sztárjai voltak. Olyan érzésem volt, mintha visszamentem volna az időben. Egy nyugodtabb, békésebb világba.
Egyszer már írtam arról, hogy megrögzött kacatgyűjtő vagyok. Én is, meg a férjem is. És mi ketten beszabadultunk Amszterdamba, ami a bigyógyűjtők mekkája. Valaki igazán figyelmeztethetett volna... Lett nyuszis bicajcsengőm (biciklim még nincs, de ugye az nem akadály), fa tulipánom (irdatlan mennyiségben) és mini fapapucsom. A férjemnél azon a ponton szakadt el az a bizonyos cérna, amikor egy olyan locsolókannát akartam megvenni, amin egy rózsaszín malacka volt, szárnyakkal. Na, ez már neki is sok volt. A malac maradt. Azóta is fáj érte a szívem.
Európa virágoskertjében már jártunk egyszer, de idén sem hagyhattuk ki ezt a parkot. Mivel minden évben újraültetik, mindig más és más. Idén a szerelem volt a téma, így mindenhol szívecskék és rózsák voltak. Az egyik pavilonban még egy komplett esküvő is be volt rendezve - hintóval, vacsorával, romantikus pompával. Sajnos a hosszú tél miatt sok virág még nem nyílt ki a parkban, de így is nagy élmény volt. Nem beszélve a mindent elsöprő jácint illatról.
Már bánom, hogy csak 4 napot voltunk a városban. Biztos vagyok benne, hogy még visszajövünk ide!
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.