A cipő nálam kardinális kérdés: mikor az álomtopánkáim egyike van rajtam, úgy érzem, nem a kerekesszékemben, hanem egy trónon csücsülök - és egy láthatatlan korona ragyog a fejemen. Ez az önbizalom turbó bizony minden pénzt megér!
Viszont 31-es lábam van... Jól olvastad, 31-es! A barátnőim alsós csemetéi próbálgatják néha a cipőimet, és remekül szórakoznak azon, hogy 8 éves létükre jó rájuk a magassarkú csizmám. Igen ám, de vajon milyen kínlódás árán sikerül beszereznem egy-egy ilyen pici darabot? Hát, egy zombiapokalipszis kismiska lenne a cipővásárlási mizériámhoz képest, üdvözöllek a világomban!
Igaz, így is több sorakozik már a szekrényemben, mint amennyit ténylegesen hordok - arról nem is beszélve, hogy többségében a rózsaszín, platformos magassarkúkba szeretek bele. Ezért megfogadom, hogy ma lapos talpút veszek - nem mintha zavarna a 20 centis sarok - mivel ülök -, és valamilyen semleges színűt: fehéret vagy feketét, hogy bármelyik ruhámhoz fel tudjam venni. Fő a praktikum!
A neten böngészve rádöbbenek: örülhetek, ha ekkora lábra sikerül olyan darabot találnom, ami nem Disney hercegnős. Rojtok, szexi keresztpántok, magas sarkak - könnyes búcsút veszek tőletek... Masnik, kövek, tépőzárak - szevasztok! A birtokomban lévő nőies topánkákat nagy szervezések árán, külföldről - és nem kis pénzért - rendeltem, de ma SOS szükségem van egy szép darabra. Úgyhogy az internetes keresgélés után úgy döntök, nyakamba veszem Budapestet.
Megnéztem több, mint öt üzletet, rengeteg aluljárót, cirkáltam plázákban - sőt, még a kis lábú nők boltjába is bekukkantottam. De ennek ellenére nemhogy nem találtam rá AZ igazira, még egy viszonylag jól kinéző példánnyal sem lettem gazdagabb.
Már az idegösszeomlás szélén állok. Úgy érzem, egy cipő sem ér annyit, hogy a hajkurászása miatt felboruljon a lelki egyensúlyom. Bánatomban benyomok egy finom sütit és egy kávét, közben pedig azon morfondírozom: miért én??? A szokásos #utálomazéletem epizód következik: vicces módon nem azon vagyok kiakadva, hogy nem tudok járni, hanem azon, hogy 31-es lábam van... Világi probléma, ám sürgősen meg kell oldanom, mert holnap jelenésem lesz, és KELL egy cipő, ami vállalható - és nem rózsaszín! Összeszedem minden erőmet, majd megrázom magam, és nekiindulok újra.
Megvan! Nem hiszem el, de találtam egy 35-ös, picinek látszó gyönyörűséget, ami teljesen zárt - azaz sehol nem látszik, hogy négy számmal nagyobb a lábamnál. Szépséges, elegáns, és még Hamupikőke sincs rajta. Fél óráig nézegetem a tükörben, hogy nincsenek-e túl nagy patáim a kis testemhez képest, majd büszkén megállapítom: irtó dögösen nézek ki. A székem trónná változik, fejemen tiara tündököl, én pedig önelégült mosollyal vonulok végig a Nagykörúton.
Kár, hogy extra magas a sarka, annyira csillog, hogy fluoreszkál a sötétben, és RÓZSASZÍN...
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.