A szélsőségek emberével, legyen akár férfi, akár nő, együtt élni nem egyszerű játék. Akinek volt már olyan párja, aki az egyik pillanatban a hisztéria királyának vagy királynőjének babérjaira tör, a másikban pedig úgy csinál, mintha mi sem történt volna, tudja, miről beszélek.
Mielőtt két ember összeköltözik, a felek már épp eléggé ismerik egymást ahhoz, hogy tudják, hogy egy adott helyzetben hogyan működik, viselkedik a másik. Éppen ezért a hisztéria kezelhetővé válik, de legalábbis elviselhet. Ám egy idő után bárkinél betelhet a pohár.
Forrás: Shutterstock
Vajon a hisztéria idővel elvághatja a két ember közötti köteléket?
Az egyik barátunk igen jól tűri a fenti típusú megpróbáltatásokat. Bár ő sem szent, bőven megvannak neki is a rossz szokásai – de amit az ő barátnője lerendez, attól mások már rég falnak mentek volna, ő viszont állja a sarat.
„Nekem erre nincs szükségem, legyen vége!” – kiabálja naponta a barátnője, és ország-világ elé tárja szakításuk tényét. Bizonygatja, hogy ez most valóban a vég, de másnap már ismét szent a béke. Pedig a kimondott szónak ereje van. Elmondod a párod egy utolsó alávaló gazfickónak, majd ugyanott folytatjátok, ahol abbahagytátok.
Vajon milyen hatással van ez egy párkapcsolatra? Mikor borul ki végleg a másiknál a bili az állandó jelenetek miatt?
Elgondolkodtam, hogy az olaszos kirohanások vajon erősítik a kapcsolatot vagy aláássák a másik szavainak súlyába vetett bizalmat. A barátunk mindenesetre még állja a sarat, de nem hiszem, hogy hosszú távon egészséges ez az állandó feszkó, a veszekedéseket követő álmatlan éjszakák. Mégsem lép ki a kapcsolatból. Hiába dől az állandó panaszáradat a részéről, nem vágja el a kettejük közötti köteléket - a „héja-nász az avaron” tovább folytatódik minden egyes kirohanás után.
A probléma pedig mindig ugyanaz. A barátunknak ugyanis van egy rossz szokása. Mustrálja a nőket, amitől a párja kiborul. Tovább nem megy, de ha egy szép nő elhalad mellette, tuti, hogy reflexből utánafordul. És egyéb dolog is van, ami a rovására írható: szeret csetelni a nőismerőseivel. Mivel korábban sokáig egyedülálló volt, szívesen vette körbe magát nőnemű barátokkal. És miután a barátnője színre lépett sem hagyott fel ezzel a szokásával. Pedig a lány már naponta jeleneteket rendez. Persze, nem csak emiatt... Azért is, ha a férfi nem hasonló színben képzeli el majdani közös otthonukat. Sőt, olyan dolgok miatt is patáliát csap, amelyek még meg sem történtek.
Mi pedig csak hallgatjuk a mindennapos panaszkodást a barátunktól, mintha egy napi brazil szappanopera nézőivé váltunk volna, hiszen a soron következő részek mindig viharos érzelmi kitöréseket tartalmaznak. A baj csak az, hogy mindketten a rosszat hozzák ki a másikból.
Milyen jövője lehet egy olyan kapcsolatnak, ahol már a kezdetekkor sincs semmiben egyetértés?
Ráadásul ilyen fokon égnek a negatív indulatok! Hova vezethet egy ilyen szerelem? És meddig húzható? Ha a hónapok, évek alatt megfakulnak a lángoló érzelmek, akkor mi tartja majd össze a feleket?
Ők úgy tűnik, kivárnak. Addig is még kitörik majd néhány ajtóüveg, melyeket nem a szél vág be... Csak az a kérdés, hogy nem elpazarolt hónapok, évek-e ezek – hiszen örökké nem lehet maximumra tekert lángon égni. Mivel egyikőjük sem huszonéves már, ezért még jobban el kellene gondolkodniuk azon, hogyan találnak majd párt maguknak később, ha most hosszú éveket áldoznak egy ilyen se veled se nélküled viszonyra.
Nyitókép: Shutterstock
Mondd el Te mit gondolsz!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
