Boldogtalan nők, akik engem tesznek boldoggá...

Néha nehéz ezzel együtt élnem, hiszen vannak időszakok, amikor más sem jár az eszemben, mint az, hogy leimádkozzam a nőkről a bugyit. Állandóan ismerkedem, ami van, hogy megterhelő. Hiszen rengeteg időt, energiát emészt fel ez az állandó vadászat. De egy-egy sikeres akció után úgy érzem, megéri...

Az áldozataim nagyjából 80%-ban kapcsolatban élő hölgyek. Innen látom, hogy óriási baj van a kapcsolatokban, és férfiként bizony azt kell mondanom, hogy pont a férfiakkal van a legnagyobb probléma. Ha nem is minden esetben, de többnyire miattuk csúsznak el a párkapcsolatok. Persze nem azt mondom, hogy fehérmájú nők nincsenek - de többségében nem ez a jellemző.

Talán pasiként fájdalmas lehet ezt olvasni, ám erre akkor kellene gondolni, amikor nem tesznek meg minden tőlük telhetőt a kapcsolatukért. Amikor nem képesek küzdeni, pedig ez elsősorban a férfi feladata lenne. Azok a nők, akik nálam találják meg a nyugalmat és a törődést, többnyire ugyanazokról a dolgokról számolnak be és panaszkodnak.

Miért csalja meg a nő a férfit?

Azt mondják, hiába osztják meg a párjaikkal a gondjaikat, a pasik részéről sosincs értő figyelem. Csak legyintenek, sőt, sok esetben még fel is háborodnak, hogy minek szekálják, meg csesztetik őket. És ilyenkor jönnek a klasszikus mondatok, miszerint a nőknek semmi sem elég, meg semmi nem jó. Meg panaszkodnak a barátoknak, hogy az asszony egy sárkány.

Eddig egyetlenegyszer buktam le, pedig közel félszáz nő fordult meg az ágyamban. Majdnem tettlegességig fajult a dolog, ám amikor a férfi lehiggadt, érdekes fordulatot vett a történet: egy barátság alakult ki belőle. Elmondtam neki, hogy mi a kedvese problémája, amit ő évekig nem hallott meg - vagy csak nem érdekelte. Azóta is együtt vannak, és ennek hatására rendeződött a házasságuk, hiszen ő is belátta a hibáit.

Csak figyelemre és törődésre vágynak

Ezért könnyebb ezeket a nőket ágyba vinni... Nem akarnak ők sokat, csak figyelmet és törődést - amit otthon lehet, hogy már évek óta nem kapnak meg. És az a bizonyos pohár egyszer csak megtelik. Az ő táplálékuk az érzelmek, és ez olyan, mintha éheztetnék őket. És mit tesz egy éhező? Ahogy alkalma lesz rá, enni fog. Nincs ebben semmi furcsa.

Aztán nyilván panaszkodnak nekem a szexről is. Sokan azt gondolják, hogy a férfiaknak sokkal inkább szükségük van az újra, a másra, mint a nőknek. Pedig ez nem igaz. Ők is szeretnék, ha ki lennének bilincselve, ha húznák a hajukat - vagy kinek mi az igénye, de rengeteg férj elzárkózik az ilyenektől. Vagyis otthon elzárkózik, nem úgy, mint máshol... Mert a feleségét, a gyermekei anyját valahogy nem tudja ezzel a szereppel azonosítani.

Bezzeg a titkárnőjét, a szeretőjét, valamelyik kolléganőjét igen. És így ő persze megkapja az erotika, az izgalom ezen részét is - míg a párja nem. Holott a párja is ugyanúgy vágyna rá. Sebaj... Addig jó nekem, amíg otthon nincsenek ilyen plusz dolgok. Mert amíg ezt ott nem kapják meg, addig megkapják tőlem - miután meghallgattam őket, és lelkiztünk egyet...

Maximilián történetét Tóth Zsuzsa jegyezte le.

Nyitókép: Shutterstock