Azta! Micsoda feszes segg! - mondta, majd rácsapott edzőtársa fenekére a kondi "alfahímje"

Az egyik szegedi kondiba járok edzeni és bérletes tag vagyok már több mint öt éve. A "közönség" folyamatosan cserélődik, rengetegen jönnek, edzegetnek és bohóckodnak, ahogy az edzőm mondja, majd mennek Isten hírével. A kemény mag azonban akkor is ott van, ha esik a hó vagy szakad az eső, vagy ha duplájára nő a bérlet ára, és ott lesz, ha már fűtés vagy világítás sem lesz a teremben... Na, ők azok, akik úgy használják a gépeket, és persze az egész helyet, mintha az övék lenne.

Én csak köcsögöknek hívom őket, tudom, hogy nem szép, de a stílusuk miatt nehéz lenne másként nevezni a magukat alfahímnek képzelő fazonokat, akik két ropiformájú lábon cipelik a hatalmasra gyúrt felsőtestüket. Ha az ember elkerüli őket, és az általuk használt negyvenkilós kézi súlyzókat, meg a tipikusan gyúrós gépeket, nem kerül velük konfliktusba. Ők ugyanis ritkán mennek a kardiórészleg közelébe, nem állnak a futópadra vagy használják a "puhányoknak" való eszközöket.

Néha viszont elkerülhetetlen a találkozás, és ha szeretném, akkor sem tudnám becsukni a füleimet, hogy ne halljam, miről és hogyan beszélgetnek, mivel általában három- vagy négyfős bandába verődve hangoskodnak és röhögnek. Egyszerre lefoglalnak minimum négy gépet, sztorizgatnak, köszöntik egymást... szóval olyan társasági életét élnek, amelyet biztosan van, aki irigykedve figyel. Nos, én nem tartozom és sosem tartoztam közéjük, és nem is vágyom erre.

Ezek az arcok ritkán szólítják meg a körön kívülieket, tudomást sem nagyon vesznek másokról, és ez így is van jól, nem hiányzik, hogy kommunikálni vagy konfrontálódni kelljen velük. Engem eddig szerencsésen elkerültek, talán azért is, mert ritkán vagyok egyedül a teremben, vagy edzőtárssal vagy az edzővel mászkálunk és dolgozunk, így védve vagyok, ám ez sem feltétlenül jelent mindig biztonságot...

A legutóbbi alkalommal épp súlyzóztunk, küzdöttem a gyakorlattal és épp szünetet tartottam két ismétlés között, amikor az előttem, a tükörnél edző csajszi mögé odalépett az egyik "alfahím". A csajszi fél kézzel az állványnak támaszkodva, jobb kezében egy súlyzóval végezte a jól ismert fűrészelő gyakorlatot, mellette állt az edzője, amikor az alfa mögé lépett, méregette egy kicsit, majd hangosan felkiáltott:

Azta! Micsoda feszes segg! – majd megcsapta a csajszi fenekét, aki zavarában megdermedt, a súlyzó megállt a kezében és mire az edző is észbe kapott, hogy mi is történt, a fazon már lelépett, mint aki jól végezte a dolgát.

Ismered? – kérdezte az edző a csajtól, aki viszont még annyira az esemény hatása alatt volt, hogy a súlyzót továbbra is a levegőben tartva mozdulatlanul támasztotta az állványt. Kisvártatva jobbra és balra mozgatta a fejét, "nemet" bólintott, majd az edző kivette a kezéből a súlyt, lerakta és eltűntek a konditerem hátsó részében.

Sosem voltam még szemtanúja zaklatásnak vagy szexuális erőszaknak, mert bárhogy is akarnánk szépíteni, ez az volt. Ki megy oda egy számára ismeretlen emberhez és paskolja meg a fenekét? Elég kőkorszaki ismerkedési módszer, ha ezzel akarta befűzni a csajt, de ha csak szimplán "kifejtette a véleményét" és ezzel akart bókolni, akkor meg elég nagy a baj és aggasztó, hogy vannak, akik őstulok módjára gondolkodnak és nem értik se a privát szféra, se a tisztelet fogalmát.

Nyitókép: Shutterstock