Megpróbáltuk, de nekünk csak a szeretői viszony jutott

Az őskori ismerkedés felületén, egy chat szobában akadtunk egymásra, én 23 éves voltam, ő pedig 27. Másnap estére meg is beszéltünk egy találkát. Egyikünk se tervezett komolyan belegabalyodni semmibe, így esett, hogy a randi Bandi – nevezzük most így – lakásán ért véget, én pedig ott ébredtem hajnalban. Nem volt romantikus kávéval ébresztgetés, jószerével azt se tudtam, fiú vagyok-e vagy lány, máris kint találtam magam az ajtó, folyosó felőli oldalán hajnali ötkor.

Nem, nem éreztem megalázónak a helyzetet, így nem is volt a női önbecsülésem bársony párnáján folt, amit tisztára kellett volna mosni.

Meg is lepett, amikor két nappal később csörgött a telefonom. Bandi hívott, és kért egy újabb találkozót. Mivel sokáig dolgozott, már-már az éjszakába hajló randi időpontot tudtunk csak egyeztetni. Értem jött kocsival, elvitt magához, majd ismét nála ébredtem, megint hajnalban. Ám most beültetett az autójába és hazavitt.

Ott remekül megértettük egymást, tisztelet, figyelem, kedvesség uralta a közösen töltött időt. Aztán jött a változás. Alvás közben egyszer csak hozzám bújt. Furcsa volt, de jól esett. Így kezdtünk el lépésről lépésre haladni.

Elsőként elérkeztek a korábbi találkák, amibe már egy vacsi is belefért. Ő bírta a japán konyhát, én meg a vegetáriánus dolgokat, de valahogy sosem sikerült úgy rendelnie, vagy nekem úgy főznöm, hogy maradéktalan kulináris élvezet lehessen a közösen elköltött vacsora.

Egyszer random felhívott napközben, hogy lett egy szabad órája, szeretné velem tölteni. El is mentünk kávézni. Az ágyban kiválóan megértettük egymást, de a kávézóban nagyon nem ment a gördülékeny beszélgetés.

Aztán jött, hogy este filmezzünk. Azt talán mondanom se kell, hogy nem igazán egyezett az ízlésünk a mozik terén, de végül találtunk olyan filmet, ami mindkettőnket érdekelt. De ő végig dumálta az egészet, meg hangosan nevetett... ez pedig engem teljesen kizökkentett az élményből.

Két nap együtt, vidéken, kirándulással egybekötve. Utólag azt gondolom, ebbe nagyon bátran vágtunk bele, főként a már meglévő tapasztalatainkkal, de valahogy belül mindketten akartuk, hogy ebből igazi párkapcsolat legyen.

Egy darabig még fenntartottuk a szeretői viszonyunkat, aztán nekem lett egy kapcsolatom, és így véget ért a dolog. Szóval van, amikor két ember között csak a kémia működik, hiába tesznek meg mindent azért, hogy érzelmi és szellemi síkon is összekapcsolódjanak.

Nyitókép: Shutterstock