Kell-e engedni a Valentin-napi kényszernek?

A szerelem sokrétű és sokféle érzelem, nem csupán emberenként, de kapcsolatonként is változhat a mértéke, a kifejezési módja, a megélése. Más egy fiatalkori szerelem, és más, amikor már többször átélted. Az érett szerelemhez fontos önmagad ismerete, az, hogy mit tudsz nyújtani, és mit vagy képes adni egy kapcsolatban.

Most a szerelem megmagyarázhatatlan vággyal, kötődéssel tudnál a legjobban leírni. Olyasmi, mintha mindig is a másik emberhez tartoztam volna, hasonló életutat jártunk be, épp ezért értjük és megértjük egymás reakcióit, könnyedén tudunk kapcsolódni. Nincs teljesen megegyező érdeklődési körünk, de nyitottak vagyunk a másikra, a napok gördülékenyen telnek, mindig szeretettel és megértéssel tudunk egymás felé fordulni, még a nehéz időszakokban is, még a sértettség és harag hevében is. Eddig én ezt egy szerelemben sem tapasztaltam, épp ezért érzem, hogy nem is voltam szerelmes egészen eddig. Imádok ebben az érzésben lebegni, feloldódni, de nem érzem szükségét folyton bizonygatni, főként nem mások előtt.

A Valentin-nap a szerelmünk kimutatásáról szól, de ezzel is az a baj, mint a karácsonnyal:

A virág, a csoki, a cuki plüssállat, egy romantikus program miért ne férne el egy sima hétköznapon is? Az apró meglepetések, a szívességek, a kedves szavak, a megható vallomások egy szerelemben mindig jó érzéssel töltik el a másikat. Sőt, gyakran a váratlan alkalmak a legmegfelelőbbek, amikor nem számítunk rá.

A szerelmet sokan csupán a kémiával magyarázzák, ami lássuk be, valóban a hosszú távú kötödés alapja, de annyi minden más is társul ehhez az érzelemhez, amit nem lehet csak úgy megmagyarázni.

Felnőttként, visszatekintve korábbi kapcsolatainkra, nagyon érdekes ráébredni, hogy amit akkor szerelemnek hittünk, nem volt más, csupán az egyedülléttől való félelem, a biztonság élvezete, vagy testi vonzalom. Nem azt állítom persze, hogy fiatalon nem lehet olyan mély érzelmi köteléket kialakítani, mint 30-40 évesen, de tény, hogy az iskolai szerelmek teljességgel más minőségűek, mint egy későbbi.

Szerelmes lehetsz egy ideálképbe, a másikra vetített vágyaidba, abba, akivé váltál a másik mellett, az anyagi és érzelmi biztonságba, a külsőbe, az életbe, amit együtt éltek. Ezek mind valid érzések, nem kell bennük a számító nőt vagy férfit látni. A szerelem ugyanakkor lehet egy villámcsapásként ért felismerés, hogy megtaláltad életed puzzle-jének utolsó és egyben legfontosabb darabját, akivel végre teljessé válhatsz.

Azt gondolom, hogy ennél a fajta kapcsolatnál teljesen mindegy, hogy február 14-én kapsz-e virágot, adsz-e ajándékot, mert minden nap arra fogtok közösen törekedni, hogy a másik boldog legyen mellettetek. Ennél többet pedig egy szerelmes pár sem adhat a másiknak.

Kocsis Bogi

Nyitókép: Shutterstock