Neked is mindentől kijön a herpeszed? Üdv a klubban

Az a bizonyos első alkalom

Sosem felejtem el a legelső alkalmat, amikor egy félévi vizsgára való készülődés kellő közepén valami égő és eddig ismeretlen bizsergő érzést éreztem a számon, a felső ajkamon. Elképzelni nem tudtam, hogy mi zajlik éppen most, de azt sejtettem, hogy nagyon utálni fogom. Az első években viszonylag ritkán pár havonta jött ki ez a pici hólyagokból álló bőrpír, ami képes az egész szervezetemet ledönteni a lábamról, de aztán már egészen sűrűn kopogtatott, a frászt, nem is kopogtatott a pofátlan, csak úgy, minden előzmény nélkül, váratlanul megjelent. Igen, ez a herpesz, ami feledhetetlen és rendkívül ragaszkodó társa lett az életemnek.

Ahogyan említettem, a kamaszkorom kellő közepén történt az első találkozás, ami után úgy éreztem, hogy az első menzesz, az egyre csak növekvő cicik és kellemetlen szőrszálak megjelenése mellett maga a pokol. Azt gondoltam, csak a vizsga miatti drukk hozta ki belőlem és ez csak egy egyszeri alkalom lesz. Hát óriásit tévedtem. Ott megpecsételődött a sorsom és többet nem szabadultam tőle.

Nem sokkal később arra is rájöttem, hogy az édesség, a csokoládé és MINDEN, AMI FINOM előcsalogatja ezt a szemtelen és szűnni nem akaró vírust. Ha ez még nem lett volna elég, amikor előjöttek a pici hólyagok a számon, pár nap után kifakadtak és mikor már megörültem, hogy „csak ennyi" volt és nemsokára kis időre búcsút intünk egymásnak, már egyből kijött egy az alsó ajkamon is. Sőt, láss csodát, előfordult olyan is, hát persze, hogy az EGÉSZ SZÁM EGY EGYBEFÜGGŐ HERPESZ volt.

Míg korábban különféle erre a célra kifejlesztett krémekkel próbáltam kezelni, illetve anyukám tanácsára természetes anyagokat, gyógymódokat is bevetettem, mint például a fokhagymát (ami talán az egyik leghatásosabb segítő a hólyagok növekedésének megakadályozására), amikor a szüleim meglátták a herpesz családot, ami a számra költözött, azt gondolták, hogy ezt már mindenképpen látnia kell egy orvosnak. Bár kicsit megijedtem a tudattól, azt éreztem, hogy végre, van esély arra, hogy megszabaduljak ettől az undorító vírustól.

A felismerés

Most már tudom, hogy elképesztően naiv voltam. Az orvos, amikor meglátott, bár nagyon sajnált, azt mondta, hogy az általam használt krémeken kívül semmi mást nem tud felírni, csupán azt javasolja, hogy KESEBBET STRESSZELJEK, mert a stressz az egyik fő kiváltója a herpesznek. Tessék? 16 évesen ezt mondja nekem? Az életem hátralevő részében ennél csak többet fogok stresszelni! Miután hazamentünk, realizáltam, hogy a herpesszel való kapcsolatomat csakis én tudom befolyásolni és orvosolni, esetleg örökre kiiktatni az életemből.

Minden túlzás nélkül a létező összes online cikket elolvastam a herpesszel kapcsolatban, emellett pedig jó néhány könyvet is kiolvastam, hogy rájöjjek, mi az oka annak, hogy megtalált engem ez az alattomos vírus és van-e arra esély, hogy megszabaduljak tőle. A választ, amit minden alkalommal megkaptam orvostól, könyvtől, természetgyógyásztól az az volt, hogy a herpesz vírust nem lehet kiiktatni a szervezetből, pusztán kordában tartani azt, megfelelő étkezéssel, egészséges életmóddal és természetesen KEVESEBB STRESSZEL. Hát köszi!

Én mindent megpróbáltam

Volt olyan időszak is, amikor pénzt és időt nem sajnálva felkerestem egy bőrgyógyászt, aki fél éves gyógyszeres kúrát ajánlott, ami után garantálta, hogy többet nem kell a fájó hólyagokkal bajlódnom. Hősiesen kitartottam, még úgyis, hogy a 6 hónap alatt többször is kijött a herpeszem, de én hittem a végsőkig...a kúrának már hónapok óta vége, a helyzet pedig változatlan.

Azt gondolom, hogy már mindent kipróbáltam és megtettem azért, hogy valahogyan, de kitöröljem az idegdúcaimból, az életemből a herpesz vírust, de eddig nem jártam óriási sikerrel. Egyetlen egy feladatom van, ami brutálisan nehéz és nem az én kenyerem: elfogadni a helyzetet és megtanulni vele együtt élni. Amíg ezt gyakorlom, addig azért halkan megjegyzem, hogy minden egyes nap várom, hogy megtörténjen a CSODA!

Nyitókép: Shutterstock