Pasiként megállapodni? Ne röhögtess!
Miért nem akarnak a mai pasik megállapodni? - Vetődött fel a kérdés a minap, egy csajos összejövetelen. Hogy ne csak parttalan rinyálásban merüljön ki a téma, összeszedtük a lehetséges válaszokat.
1. XXI. századi hedonizmus
A médiának és különböző internetes felületeknek köszönhetően a srácok többsége már nem pusztán egy-két évre vágyik, ami alatt "kiélheti" magát - hanem akár egy évtizedre is. Régen csak a tinédzserekre volt jellemző, hogy csak könnyed kapcsolatokat kerestek, ez azonban kitolódott, egészen a 30-as évekig, vagy akár még tovább. Hab a tortán, hogy a neten keresztül szinte órák leforgása alatt keríthető alkalmi partner. A szexuális igények kielégülnek, a hagyományos ismerkedés, "udvarlás" pedig egyre macerásabbnak tűnik. Hiszen minek annyi cécó, amikor egyszerűbben is lehet nőt szerezni?
2. Sok az eszkimó, kevés a fóka
Míg régen a fiúk küzdöttek a lányokért, manapság fordítva történik... Sokkal több komoly kapcsolatra vágyó nő szaladgál a világban, mint férfi, hiszen a csajok biológiai órája szigorúbban ketyeg. A fiúknak ezért nem kell azon aggódniuk, hogy ha sokáig lébecolnak felületes csajozással, akkor kicsúsznak az időből. Pontosan tudják, hogy egy 30-40 év körüli férfi lazán talál partnert a 20-30 éves lányok között. Még csak a gyermekvállalásról sem maradnak le, hisz férfiként akár 40 év fölött is belevethetik magukat a témába - szóval, nincs okuk kapkodni...
3. Férfiasság (?!)
Régen a férfiasság fogalma egyet jelentett a felelősségvállalással. 20-22 éves emberek - akiket a mai világban "srácoknak" hívunk - komoly családapaként működtek, gyermekeket nemzettek és tartottak el. Ha akkoriban egy férfi azon gyötrődött volna, hogy vajon tényleg le akarja-e kötni magát egy életre a szerelme mellett, vagy bírná-e éjjelenként a csecsemősírást, hát... Maradjunk abban, hogy nem túl nemes jelzőket aggattak volna rá férfitársai. A mai huszonévesek többségénél ezzel szemben az számít férfiasnak, ha extrém sportot űznek, felfedezik a világot, vagy minél több csajt megdöntenek.
4. Gyakorlatias megközelítés
Sok gyermekét egyedül nevelő nő keres párt. Ők önállóságuk és párkapcsolati tapasztalataik miatt nagyon is vonzóak a pasik számára. Az utánfutóként velük járó kicsi viszont extrém módon rémisztő lehet. Egy férfi ismerősöm - aki egyébként határozottan jól szituált - például konkrétan kiszámolta, hány millióba kerülne, ha összeköltözne élete szerelmével, és ő nevelné fel a csaj nyolcéves fiát. Konkrét üzleti tervet készített a kissrác eltartásáról, a középiskolai kollégium árától az egyetemi költségekig. Sőt, még a lakás árát is bekalkulálta, amit venni kell a gyereknek, hogy megfelelő módon elindítsák a felnőtt életbe. Mondanom sem kell, a végösszegtől teljesen elképedt. Bár szerelmes volt a nőbe, és el tudta volna vele képzelni a közös életet, végül győzött a gyakorlatiasság... Inkább kilépett a kapcsolatból, mintsem milliókat költsön más gyerekére...
Kiegészítenéd még valamivel a felsorolást?
Nyitókép: Shutterstock