Ha tetszik, ha nem, nálam csak nagy mérettel lehet labdába rúgni (18+)

Az ókori görögök úgy tartották, hogy a nagy fallosz az ostobaság, a barbárság és a kulturálatlanság jelképe, ezért formálták férfiszobraik szerszámait mai szemmel nézve átlagon aluli méretűre. Mára fordult a kocka: minél nagyobb egy férfi pénisze, annál kelendőbbnek számít nemcsak a szexuális partnerek körében, hanem az élet számos más területén is.

Félreértés ne essék, nem arra célzok, hogy egy átlagos állásinterjún mindenképp érdemes dominanciafitogtatás céljából kicsapni a pélót az asztalra, de tény, hogy sokak önbizalma egyenes arányosan növekszik férfiasságuk méretével, és ez többek között karriertéren is előnyt jelenthet.

Most bizonyára sok hölgyolvasóm csóválja a fejét, mondván: isten ments, hogy valaki szétszedje a puncijukat valami monstreméretű doronggal, köszönik szépen, ők teljesen jól elvannak az átlagos vagy annál kisebb hancúrlécekkel. Kedves férfiolvasóimhoz is szólok: higgyék el, egyáltalán nem rosszindulattól és nagyképűségtől vezérelve vallom, amit vallok, egyszerűen így vagyok összerakva fizikailag és mentálisan is.

Azonban egyáltalán nem mindegy, hogy ez a fenséges hímtag kihez tartozik. Mivel szapioszexuális vagyok, csak azért nem tuszkolok magamba minden szembejövő, 20 centisnél nagyobb falloszt, mert imponál a méretük. Elengedhetetlen, hogy a partnerem és én szellemileg egy hullámhosszon legyünk és kölcsönös bizalom, tisztelet övezze az együttléteinket, még akkor is, ha csak laza viszony keretein belül leszünk egymáséi időről időre.

Száz éve még nehéz helyzetben lettem volna, nemcsak azért, mert ezzel a mentalitással minimum a diliházba vonszolnak gondos felmenőim, hanem azért is, mert az 1920-as évek polgári társadalmában a hölgyeknek egészen a nászéjszakáig kellett várniuk, hogy kiderüljön, mi rejtőzik hitvesük nadrágjában.

Ma már egy gyors online elérhetőségcserét követően kezdődhet is a képküldözgetés, így mindkét fél jó előre megkímélheti magát a csalódásoktól. Nekem speciel nincs időm, sem kedvem hetekig randizgatni, hosszú órákon át chatelgetni úgy, hogy azt sem tudom, kölcsönösen megfelelünk-e egymásnak szexuális téren vagy sem.

A lehető leghamarabb látni akarom, hogy a kiszemeltem mivel szándékozik engem a csúcsra juttatni, cserébe természetesen én is megmutatok neki magamon mindent, amire kíváncsi.

Számomra nagyon fontos a szex, és ha az nem működik, akkor nincs értelme rabolnunk egymás idejét. Ez persze nem azt jelenti, hogy könnyen adom magam, hiszen rendkívül válogatós vagyok, illetve attól még, hogy a kezdetek jól alakulnak, egyáltalán nem biztos, hogy egy hónap múlva is jól fogom érezni magam az illetővel, ha nem teszi oda magát úgy, ahogy én.

Sok nő kizárólag a férfiaktól várja a szexuális kielégülést, és nem hajlandó vagy nem képes örömet szerezni magának. Én viszont gyakorlatilag minden akkordot lejátszottam már a saját testemen, tudom, hogy okozzak magamnak földöntúli orgazmusokat. Tehát, ha feláldozom az értékes szabadidőmet arra, hogy mással legyek, elvárom, hogy az illető adjon valami pluszt, ami erre érdemessé teszi őt.

Aláírom, igazságtalan, hogy míg egy nő gyakorlatilag mindent meg tud a testén csináltatni, hogy szexuálisan vonzó legyen, addig a hímtagmérettel a mai napig nem igazán lehet érdemben kezdeni semmit. A pénisznövelő orvosi beavatkozásokkal feltűnően látványos eredményt nem lehet elérni, ráadásul rendkívül kockázatosak is.

Azonban hatalmas szerencse, hogy rengetegféle nő él a világon: valaki a kicsit pártolja, valaki a nagyot, tehát egyszer minden zsák megtalálja a foltját. Ezért nem érdemes megsértődni, ha ismerkedés közben belefut az ember egy méretmániásba, aki kulturáltan, őszintén közli a férfi nemi szervére vonatkozó igényeit.

A korrekt, stresszmentes társkeresés kulcsa a nyílt, empatikus, emberi kommunikáció, és ha ezt valakivel nem tudom kivitelezni, akkor lehet akár harminccentis férfiassága is, nem fogunk addig eljutni, hogy mély benyomást tegyen vele rám.

Nyitókép: Shutterstock