Miért hordunk egyáltalán ruhát?
Számos természeti kultúrában normális a meztelenkedés, és a ruhanemű csupán a környezeti veszélyek elleni védelem miatt fontos. Mondhatnánk, hogy a ruha viselése elsőként a testünket fedő szőrzet eltűnése miatt alakult ki, hiszen a hideg, a por, a meleg és a napsugárzás miatt szükségünk volt plusz rétegre.
A ruha ugyanakkor státuszszimbólum is, már évezredekkel ezelőtt megvoltak az uralkodói anyagok és színek, de a társadalomban betöltött szerepekhez is különböző ruhadarabok tartoztak, tartoznak – elég csak a papokra, apácákra gondolnunk. A ruha – túl a funkcionalitásán –, messziről elárulta kivel van dolgunk, miként szólíthatjuk meg a másikat, milyen módon viselkedhetünk vele. Ehhez jöttek még az ékszerek, fejdíszek és más egyéb tárgyak, amikkel díszíteni tudtuk magunkat.
A ruházat most is fontos, mivel nem illik megmutatni se a mellünket, se az ágyékunkat, sőt, egyes kultúrákban még a vállunk, a lábunk sem látszódhat.
Beférkőzött az emberi társadalomba a szégyellőség, a másikkal szembeni tisztelet hiánya, a nagyfokú tiltott intimitás...
Kell ruha, ami elfedi a kényes testtájakat, lábbeli akkor is, ha 35 fok van, még a strandon is fürdőruhában kell lenni, kivéve a nudista részen, de ez ritka. A ruha ugyanakkor az önkifejezés részéként is funkcionál, sőt! Manapság is sok mindent elárul rólunk az, mit viselünk, még azelőtt, hogy megszólalhatnánk.
Ám az otthonunkban, ahol csak mi és a családunk van, akik előtt nincs miért szégyenkeznünk, miért viselünk ruhát?
Már rendelkezésünkre áll olyan melegben lenni, ami lehetővé tenné, hogy télen se fázzunk pucéran a lakásunkban, mégis felvesszük az otthoni ruhát, papucsot húzunk, fürdés után köntösben vagy a magunk köré tekert törülközőben megyünk felöltözni, lefekvéskor pedig hálóruhába bújunk. Mi ez a ruha mánia? Nos, erre talán sosem tudjuk meg a választ, de kérdéseket feltehetünk magunknak.
Amikor nyáron a négy fal között olyan meleg van, hogy csak a hideg zuhanyra tudunk gondolni, miért vagyunk mégis rövidnadrágban és trikóban? A párunk előtt miért nem merünk meztelenül üldögélni a kanapén?
"Számos esetben keresnek meg olyan felnőttek, akiknek az okoz problémát, hogy gyermekként sokat meztelenkedő szülőkkel kellett együtt élniük. Különösen igaz ez, ha ellenkező nemű szülőről beszélünk. Ha egy kislány abban nő fel, hogy apja ruha nélkül jár-kel a lakásban, kisiskolásként, serdülőként már komoly problémákat, gátlásokat, visszatetszést okozhat benne. (..) Ugyanúgy meg kell találni az egyensúlyt abban is, hogy például egy apa milyen életkorig fürödhet együtt a lányával, vagy egy anya a kisfiával." – mondta egy korábbi cikkünkben Győri Szilvia szexuálpszichológus és tanácsadó szakpszichológus.
Persze nem azt mondom, hogy senki se pucérkodik otthon, vagy senki sem alszik meztelenül. Több ismerősömet, barátomat is megkérdeztem a témáról, és egyértelműen kirajzolódott, hogy a magabiztos emberek nagyobb arányban meztelenkednek otthon. Persze, ez nem egy reprezentatív kutatás eredménye, de mégis elgondolkodtatott.
Te szívesen nézel tükörbe pucéran? Elfogadtad a testedet?
Egyszer valahol azt olvastam, ha meztelenül nézed magad pár percig a tükörben mindennap, jobban megszereted magadat, nő az önbizalmad és az önbecsülésed is. Bevallom, nincs topmodell alkatom, sok minden van, amit nem tartok szépnek a testemen. Én biztosan ki fogom próbálni ezt a trükköt, de meztelenül azért nem fogok az utcán sétálni.
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.