Te bármit eltűrsz a munkahelyeden? - A Punnany Massif szerint nem kellene!

Te melyik típusú munkavállaló vagy?

1. Aki mindent eltűr, csak ne rúgják ki.
2. Aki a legapróbb negatívumot is szóvá teszi.
3. Akinek a munka az élete.
4. Aki tudja magáról, hogy rosszul dolgozik.
5. Aki csak a munkatársak miatt nem mondott még fel.
6. Aki bármit megtenne a cégért, annyira elkötelezett.

Ez a felsorolás a végtelenségig folytatódhatna, hiszen ahány ember, élethelyzet és munkahely, annyi hozzáállás.

Emlékszem, fiatalon, amikor az egyetem mellett kaptam egy részmunkaidős állást egy kis könyvkiadónál, szinte repkedtem örömömben. Aztán hamar jött a feketeleves. Már a harmadik munkanapomon éjjel egyig csomagoltam, borítékoltam, miközben segédszerkesztő voltam. Aztán karácsonyra annyi pepecselős munkát kaptam a főnöktől, hogy még szenteste is a laptopot püföltem. De lelkesen, lelkiismeretesen elvállaltam mindent feladatot. Miért? Mert nem volt előttem más példa, hogy ezt bizony másként is lehetne.

Nem a munkád vagy!

A szüleim abban a munkavilágban szocializálódtak, ahol bizony a dolgozót egy pillanatig se hívták munkatársnak. Dolgozzon jól és sokat, mindezt csendben - ez volt az elvárás.

Nem azt mondom, hogy a mostani hópehely generáció hozzáállása a követendő; tudod, akik már akkor felállnak interjú közben, ha nincs legalább háromféle ingyen kávé az irodában, és nem dolgozhatnak heti minimum két napot otthonról. Ugye ők azok, akik megkérdőjelezik az összes munkafolyamatot, feladatkiosztási rutint, és azonnal a ranglétra tetején szeretnék látni magukat három hét munka után.

• A munkavállaló tudja, mit vállal, és azt maradéktalanul végezze is el. Proaktívan, de minimum pozitívan álljon hozzá a feladatokhoz, ugyanakkor merje időnként megkérdőjelezni ezeket. Amennyiben panasszal él, adjon hozzá megoldási javaslatokat is. Alázattal, de ne meghunyászkodva végezze a munkáját.
• A munkaadó biztosítsa a nyugodt munkakörülményeket, a megfelelő bérezést, a pihenést és a lehetőségét annak, hogy a munkavállaló párbeszédet kezdeményezhessen a feletteseivel, méghozzá anélkül, hogy a kirúgástól kelljen félnie. Törekedjen arra, hogy olyan munkahely legyen, ahol élvezet, de minimum jó érzés dolgozni.

Egyszóval mindenkinek meg kellene értenie, hogy cég nélkül nincs munka, munkaerő nélkül viszont nincs cég. Ez egy kölcsönös függés, ha úgy tetszik, melyben a feleknek nem kell élesen alá- és fölérendelt viszonyban lenniük egymással.

Mi oké, és mi nem oké?

A munkajogokért kiállt Farkas "Wolfie" Roland, a jövőre 20 éves Punnany Massif rappere is. Méghozzá nem is akárhogyan, rímekbe szedte, mi oké, és mi nem.

Nyitókép: YouTube