Nem mindenkinek való a párkapcsolat?!

Amióta az eszét tudta, egy dologban volt igazán jó, és az a szex volt. Pontosan érezte, mire vágynak a férfiak, ott érintette meg őket, ahol kell, bevállalós volt és elképesztően élvezte az együttléteket. Vele senkinek sem volt nehéz dolga, szinte bármilyen pózban gyorsan el tudott menni. Érzéki és szexi volt, bárkit könnyedén az ujja köré csavart.

Tisztában volt azzal, hogy ebben ő is hibás, mégsem tudott másképp működni. Amint egy férfi felhívta a lakására, képtelen volt nemet mondani. Úgy érezte, hogy ez egy kimondatlan elvárás vele szemben, és attól félt, ha nemet mond, azzal csalódást okoz és a másik soha többé nem fogja keresni. Nem is értette azokat a lányokat, akik heteket várnak az első együttlétre, ő általában már az első randin a pasi lakásán kötött ki. Nem ismerte, milyen az, amikor tisztelik, amikor a lelke is érdekli a másikat. Számára ez volt a normális és innentől fogva úgy gondolta, hogy kötelessége kielégíteni a férfiakat.

Egyszer egy tanára azt mondta, hogy a nevelőotthonban élő lányok bárkinek odadják magukat, csak hogy egy kis szeretetet kapjanak. Nehezen vallotta be magának, de ő is így működött. Kétéves volt, amikor az apja elhagyta, az anyja ivott, össze-vissza pasizott, alig foglalkozott vele.

A szüzességét az a fiú vette el, akibe halálosan szerelmes volt, azt hitte, ha odaadja magát neki, akkor nagyon fogja őt szeretni. Nem így lett. Borzasztóan vágyott a szeretetre, a szerelemre, de hamar rájött, hogy szexre könnyebb férfit szerezni, mint párkapcsolatra.

Kitanulta a szeretkezés csínját-bínját. Imádta, hogy az ágyban ő irányít, nincsenek gátlásai és nincsenek kétségei afelől, hogy csodálatos szerető. Magabiztos volt, nem kérdőjelezte meg önmagát, teljesen magával ragadta az érzés, hogy milyen erős hatással van a férfiakra, akik teljesen az eszüket vesztették az aktus közben. Istennőként tekintettek rá, szerelmet vallottak, akarták és vágytak rá, bármit megtettek volna érte. Amikor azonban mindenki kielégült, elmúlt a varázs. Vanda már csak egy szorongó nő volt, aki nem igazán hitte el, hogy a szexen kívül bármiért is szerethetik őt.

Amikor Gergőt megismerte, megfordult vele a világ. Úgy tűnt, hogy a férfi őszintén érdeklődik iránta, ez végre valami más. Több randi is eltelt, mire felhívta a lakására és olyan gyengédséggel ért hozzá, amit Vanda még sosem tapasztalt. Szerelmes lett. Leépítette a szeretőit, életében először fordult elő, hogy monogám kapcsolatban élt. Gergő jó volt hozzá, nagyon jó, sokszor megfordult Vanda fejében, vajon megérdemli-e mindezt.

Nem volt hozzászokva a sok jóhoz, egyre többször szorongott amiatt, hogy a férfi mikor fog rájönni, hogy valójában nem elég jó hozzá. Szent meggyőződése volt, hogy előbb vagy utóbb el fogja hagyni és hogy a kínzó érzést feledtesse, felhívta Ádámot magához. Érzelemmentes, szinte állatias szex volt köztük, de Vanda megnyugodott, hogy ez még mindig működik, ha a párkapcsolatban nem is, itt még mindig képes kontrollálni a dolgokat. Amikor aznap Gergő hazajött, bevallott neki mindent. Szakított a férfival, elege lett a félelmeiből, a kínzó gondolatokból, amik kezdték gúzsba kötni.

Bár mindig is olyan párkapcsolatra vágyott, amit Gergő nyújtott neki, képtelen volt szabadulni a démonjaitól. Visszakapta a régi életét, amiben nem volt boldog, de legalább ismerte és biztonságot nyújtott neki. „Lehet, hogy nem való nekem a párkapcsolat?" – merült fel benne a kérdés, majd megigazította a lepedőt és úgy döntött, hogy elég a kínzó gondolatokból, inkább ír egy üzenetet Tibinek, hátha épp ráér...

Nyitókép: Shutterstock