Fontosak a testi szükségletek, de az érzelemmentes szex nem nekem való

Mit tehet az ember lánya, ha évek óta egyedül él és néha már kaparja a falat, annyira hiányzik neki az intimitás és a szex? Tarthat szeretőket, beszerezheti a legtutibb vibrátort, de ezek sosem fogják azt az élményt adni, amit egy igazi szeretkezés jelent a férfival, akit szeret.

Három éve, amikor szingli lettem, elhatároztam, én nem fogok már fűvel-fával lefeküdni, a következő férfi már az igazi lesz az életemben. Nem mintha előtte egy rosszéletű nő lettem volna, de nem vetettem meg a jó szexet és akkor is belementem, ha nem volt épp komoly kapcsolat kilátásban. Egyéjszakás kalandjaim azonban fiatal koromban sem nagyon voltak, ahhoz túl érzékeny a lelkem, hogy egy jó numera után faképnél hagyjanak.

Persze, amikor ezt a fogadalmat tettem, még nem tudtam, milyen sokáig kell várnom a nagybetűs szerelemre. Hamar elröppent az a három év és én nem feküdtem le senkivel. Nem kellett hozzá túl nagy önmegtartóztatás, őszintén szólva nem is nagyon találkoztam olyan férfival, aki úgy igazán megmozgatta volna a fantáziámat és akit szívesen közel engedtem volna magamhoz. Talán egy volt, de ő elég hamar visszaélt a bizalmammal, úgyhogy jobb is, hogy nem engedtem be az életembe és a testembe.

Spirituális szempontból még jól is hangzik, hogy megválogatom, kivel élem át a szeretkezés szentségét, ugyanakkor fizikailag már néha teljesen kész vagyok a szex hiányától. Egészségtelen ez egy fiatal nő életében - én is tudom -, ráadásul néha olyan feszültség tör rám, amit már én sem tudok igazán kezelni. Így történt, hogy elhatároztam, én felmegyek egy társkeresőre, nekem férfi kell, most azonnal, nem bírom ezt tovább!!!

Forrás: Shutterstock

Nem is kellett sokáig várni, pár órára rá megjelent egy Don Juan, aki elég hamar az értésemre adta, hogy tulajdonképpen ő csak egy dologban érdekelt, de abban nagyon, bármikor nagyon szívesen átjön hozzám, hogy jobban megismerjük „egymást". Régen az ilyen lepedőakrobatákat simán elhajtottam volna, de most teljesen felkavart a gondolat, úgyhogy bedobtam a srácnak, rendben, nézzük meg, hogy működik-e köztünk az a híres kémia. Napokig vívódtam, jól döntök-e, de úgy voltam vele, hogy elég volt ebből a szűzies életmódból, nem lehet ezt már józan ésszel kibírni.

Megbeszéltünk egy találkozót, helyes volt, tetszett, én is neki, úgyhogy végül a lakásomban kötöttünk ki. Sokat nem teketóriázott, a falnak vágott, ahogy az a nagy könyvben meg van írva, simogatott, csókolgatott, aztán amikor a tetőfokára hágott a hangulat, megkérdeztem, hogy hozott-e gumit magával. Egy pillanatra lefagyott, láttam, hogy nem tetszik neki a dolog, alább is hagyott a nagy szenvedély és felvetette, hogy inkább masszírozzuk meg egymást. Egy gentleman a részletekről nem beszél, ahogy én sem, maradjunk annyiban, hogy történtek dolgok, de végül nem feküdtünk le egymással és én voltam a legboldogabb, hogy így alakult.

A srác persze hamar lelépett, másnap korán kellett kelnie és azóta sem hallottam felőle. Ez így most rendben van, de tudom, ha lefeküdtem volna vele, nagyon bántott volna az egész, nem az én lelkemnek való az érzelemmentes szex. Nagyon hálás vagyok, amiért úgy alakult, hogy egy kétségbeesett pillanatban mégsem adtam oda magamat neki, arra viszont jó volt az egész, hogy volt némi érintésben és intimitásban részem, ez most segít egy ideig túlélni. Ez az eset pedig csak megerősített abban, hogy már tényleg csak azzal a férfival szeretnék ágyba bújni, aki iránt vannak érzéseim és fordítva.

Nyitókép: Shutterstock

Ezek is érdekelhetnek