Csak magadnak köszönheted, ha nincs egy filléred sem!

Hónapról hónapra tengődtem. Minden alkalommal filléreztem, sakkoztam és legóztam a pénzzel. És hogy miért? Mert képtelen voltam beosztani és épeszű keretek közé szorítani a költekezést. Ezért most pontokba szedtem nektek azt a három fő okot, ami miatt én elbuktam. Hátha ebből okulva nektek kicsit könnyebb lesz:

Az első hiba

Ezekben az években szinte minden hétvégén házibuli volt nálam. Sok haver, néhány barát, és már tele is a lakás. Mindig próbáltam jó házigazdaként viselkedni. De sokan visszaéltek a jóindulatommal. Annak ellenére, hogy elvileg mindenki magának vette meg az ételt/italt, nálam legtöbbször volt tartalékban is - ami rendszerint el is fogyott. A buli végeztével a csorda elvonult, én pedig kénytelen voltam egyedül eltakarítani a romokat. #hiszékeny #túlnaiv #kihasznált

A második hiba

Mindent megvettem, ami megtetszett. Legyen az ruha, cipő vagy bármiféle haszontalan tárgy. Lehetett az egy buborékfújó, plüss mackó vagy szivárványszínű lábtyű. Egyszer elköltöttem az egész heti kajapénzemet egy koncertjegyre. Életem bulija volt, de visszagondolva hatalmas felelőtlenség is egyben. Mivel kajára alig költöttem, így leginkább korgó gyomorral, de kivirult lélekkel közlekedtem egész nap. Ami ideig-óráig elmegy, de hosszú távon tarthatatlan állapot. #felelőtlen #folytonéhes #magadnakköszönheted

A harmadik hiba

Sajnáltam a pénzt a fontos dolgokra. Háztartási dolgok, normális étel stb. Mindig mindenből a legolcsóbbat vettem meg. Ezért tartott kétszer annyi ideig, míg például kitakarítottam a fürdőszobát. Mert a tisztítószerek kb. nem értek fabatkát sem. És ezért történhetett, hogy hónapokig 80 Ft-os kínai levesen éltem. Ahhoz képest laktató volt, de a tápanyagértéke egyenlő volt a nullával.Persze piára mindig volt pénzem.

Sokszor elgondolkodom rajta, hogy fiatalon mennyivel másabb az ember értékrendje, mint érett, felnőtt fejjel. Ma már elképzelhetetlen számomra, hogy akár csak hasonló manővereket is meglépjek.
Szerintem tök jó dolog lenne, ha valahogy automatikusan ráállna erre az ember agya. Hogy felelősségteljesen viselkedjünk minden helyzetben. Hogy helyes döntést hozzunk a megfelelő pillanatokban. Nyilván közrejátszik a környezet is, amelyben felnövünk - meg a közösség, amibe bekerülünk. De alapvetően az egyénen múlik minden.

Nyitókép: Shutterstock