Teljesen lefagytam, amikor a tanárom végighúzta az ujjait a combomon...

Sokszor csodáltam azokat az embereket, akik felszabadultan, boldogan jöttek be az iskolába, nekem valahogy ez soha nem sikerült. Vagyis abban az időben semmiképp sem, amikor német óráim voltak. Reggel már úgy keltem fel, hogy gyomoridegem volt: "Jajj, ne már! Megint német óra és jön az osztály előtti megalázás."

És, hogy miért rám osztották ezt a szerepet? Mert én voltam az, aki úgy került az osztályba, hogy nem kéttannyelvű iskolából érkezett és még nyelvérzékem sem volt. Na, meg a motiváció sem tengett bennem, hisz, ki az a 16 éves gyerek, akinek jót tesz, ha tudja, hogy most jön a megalázós óra. És bevallom, egy idő után már az se volt bennem, hogy na én megmutatom, nem vagyok az a buta kislány, akinek gondol a tanár úr. Könyveljen el annak, én köszönöm, nem kérek a sértegetéseiből.

Hogy miket kellett átélnem? Elmesélem.

A gyerekkori megaláztatások után, ahogy elkezdtem nőiesedni, kezdett megváltozni. Nekem a német továbbra sem volt az erősségem, de az ő hozzáállása mégis megváltozott felém. Egyre többször ajánlotta fel, hogy suli után szívesen segít a háziban. A szüleim azt mondták, hogy éljek a lehetőséggel, végre nyit felém Kovács úr. Ekkor még nem tudták, mi lesz a történet vége. Sűrűbbek lettek a találkozók, azzal az indokkal, hogy látja a fejlődést, és ilyenkor kell még jobban beleerősíteni.

Elérkezett a tavaszi szünet és az iskola bezárt, de ő nem akarta, hogy kimaradjon a korrepetálás, ezért áthívott magához. Egyáltalán semmi kedvem nem volt átmenni hozzá, de a szüleim ragaszkodtak hozzá, hiszen nem szerették volna, hogy újra pikkeljen rám. Az elején nagyon kedves volt, az azonban már nem tetszett, amikor elkezdett pajzán megjegyzéseket tenni. Próbáltam ezeket elengedni a fülem mellett, de aztán fizikálisan is kezdett hozzám közeledni.

A szünet után felkerestem az igazgatót, hogy elmeséljem mi történt. Azt hittem, majd lesz valami változás, talán kirúgják. De pont az ellenkezője történt, én voltam az, aki kitalálta a történetet azért, mert nem szerettem a német órákat. "Inkább tanulj, ahelyett, hogy ilyen történeteket találsz ki arról a csodálatos tanárról" - kaptam az arcomba a választ. Természetesen vissza jutott Kovács úrhoz, hogy jártam az igazgatónál.

Újra elkezdett az órákon megalázni, többé már nem jártam korrepetálásra sem. Év végén pedig a szüleimet is behívatta, mert állítása szerint bukásra állok. A jegyeim nem ezt tükrözték, de ő úgy gondolta, hogy a tudásom nincs azon a szinten, hogy ő átengedjen. A megoldás végül egy dolgozat volt, amiben az egész év tananyaga benne volt. Lehetősége már nem volt, hogy kijavítsa a feladatsort, mert kirúgták. Napvilágra került ugyanis, néhány SMS, amiben egy iskolatársamat zaklatta. Kiderült, hogy tucatnyi áldozata volt, akiket annyira megfélemlített, hogy nem mertek szólni.

Nyitókép: Shutterstock