Párkeresés gyerekkel? Lehetséges!

Szerencsére ez egyáltalán nem igaz. Gyerekkorom egyik legjobb barátnőjének története erre a legjobb példa. Igaz, hogy nem a vér szerinti gyermekét neveli, de teljes értékű édesanyja lett a nővére kisfiának, aki akkor került hozzá, amikor a testvére egy hosszú betegség után meghalt, a férjet pedig annyira megviselte a tragédia, hogy képtelen volt egyedül gondoskodni a néhány hónapos kisbabáról.

A kisfiú számára a barátnőm lett az édesanya, akire mindenben számíthat, és aki gondoskodik róla. Az akkor éppen húsz éves lány vállára olyan felelősség hárult, amihez egy szempillantás alatt kellett felnőnie. Az egyetem első évében, amíg a legtöbb csoporttársa bulizni, szórakozni és táncolni járt, ő a testvére csecsemőkorú gyermekét dajkálta. Amikor kiderült, hogy a tanulás mellett gyermeket nevel a legtöbben elítélték, azt hitték egy féktelen és meggondolatlan egyéjszakás kaland során lett terhes, és most fiatal elhagyott anyaként egyedül kell nevelnie a gyermekét. Csak kevesen tudták az igazságot, és a legszomorúbb az volt, hogy a legtöbben még esélyt sem adtak neki, hogy elmesélhesse a történetét.

Voltak olyan pasik, akik azért nem akartak közelebbről megismerkedni vele, mert elmondta, hogy gyermeket nevel. Az előítéletek és a rosszindulat kő kemény fala, ami elválasztotta a kortársaitól, csak egyetlen férfi számára nem létezett. Már a megismerkedésük első pillanatában volt közöttük valami megmagyarázhatatlan összhang, szimpátia és együttérzés.

Puszta véletlenségből egy egyetemi előadáson egymás mellé ültek le, majd végig beszélgették a hazafelé vezető utat. A másnap reggeli a büfé előtti kávé automatánál a fiú randira hívta a lányt, aki ugyan félve attól, hogy talán ismét az anyasága miatt fogják elutasítani igent mondott, egy másnapi ebéd meghívásra.

Egy egyszerű ruhában, szolid sminkben jelent meg a randin, és még a főétel előtt elárulta, hogy testvére halála óta, saját gyermekeként neveli az unokaöccsét. A várt megdöbbenés helyett, csak együttérzést, és tiszteletet kapott a vele szemben ülő fiútól, aki csodálattal figyelte és mindenkitől erősebbnek és szebbnek látta a barátnőmet. Néhány héten belül már együtt mentek hétvégén a játszótérre, és a férfi mindent megtett azért, hogy segíthessen a nőnek, aki lenyűgözte őt az önfeláldozásával.

Semmi, (még egy nem közös gyermek) sem állhatott a kettejük között kialakult őszinte, mély és tagadhatatlanul tiszta szerelem közé. Ők együtt hárman, szinte az elő pillanattól kezdve tökéletes családot alkottak. Összetartozásukat közel másfél év után esküvővel koronázták meg, és hamarosan megszületik az első vér szerint is közös babájuk.

Az ő tündérmeséjük minden olyan valami okból kifolyólag egyedülálló anyának vagy apának reménységet adhat arra, hogy az igaz szerelemnek semmi sem állhat az útjába. Az, aki valóban szeret bennünket az a tejes valónkat és mindent maga mellett akar tudni, ami velünk együtt, jár.
A legtöbb esetben nem ismerjük azokat a történeteket, amik egy-egy sors mögött állnak, csak meggondolatlanul ítéletet mondunk. Ám ha félretesszük az előítéleteinket, és szeretettel fordulunk egymás felé, fantasztikus dolgokban lehet részünk, még a legkilátástalanabb helyzetben is megtalálhatjuk azt az embert, akire mindennél jobban vágyunk, és akit mellénk teremtett az ég.

Nyitókép: Shutterstock

Makra Lídia