Erre persze ugrottak a kommentelők, hogy mégis miért kell erről az intim témáról egyáltalán szót ejteni? Ilyen mély, komoly magánügyről?! Pedig kell. Szerintem is.
Főleg ha az orvosod és a védőnőd ezt nem teszi meg, és nem tájékoztat, hogy mi is várhat rád, mire figyelj oda, hogy tudd: mi az, ami már nem normális. Más anyák sem szívesen beszélnek erről, holott ez a jelenség gyakoribb, mint azt sokan hiszik. És ez nem elrettentés a szüléstől, ez tény.
Dorottya beszélt gátsebről, aranyérről, altáji sérülésekről, minek eredménye fájdalmak, nehézkes wc, no szex és társai. 6 évvel ezelőtt a lányom születésénél szó sem volt gátvédelemről, de nagy valószínűséggel nem is működött volna. Ennek eredményét - ugyan nem ilyen mértékben - Dorottyához hasonlóan én is érzem a testemen. A mai napig. 6 év után. Így pedig nem mindegy, hogy a bugyi milyen fazonú, milyen anyagú, ugyanez igaz a tisztasági/intim betétekre is, és bizonyos helyzetekben a szexre is.
Belépve a 8. hónapba a következő szülést egyértelműen gátvédelemmel tervezem - kérdés, hogy sikerül-e. Ha nem, akkor bele sem merek gondolni a mostani helyzet hova fokozódhat. Ám nem mindenki járt olyan "szerencsésen", mint én. Nekem ugyan csak olykor vannak minimálisan gondjaim, de az ismeretségi körömben van, aki igencsak megszenvedte, és a mai napig szenvedi a szülés következményeit.
"A fekete lyuk, ami mindent elnyel... nagyjából ilyen lett a puncim a második gyerekem születése után. A szexben semmi élvezet nem volt, fájdalom annál több. A férjem nagyjából semmit nem érzett belőle. De ami még ettől is rosszabb, a vizeletet nem tudtam tartani, minden lépésnél hallottam a cuppogást. Megműtöttek, de nem segített. Most elektro stimulálót használok, ami erősíti a hüvelyizmokat. Napi 2x20 perc. Valamivel jobb a helyzet, de már soha nem lesz a régi..."
Hány nő lehet, aki úgy érzi, hogy teljesen hibádzik altájon? És hány férfi lehet, aki nem meri elmondani - mert nem akarja megbántani a párját -, hogy a szex bizony nem a régi? Durvább esetekben szinte "észrevétlen", ami pedig hosszú távon az intimitás megszűnéséhez, a teljes elhidegüléshez vezet. Ahelyett, hogy őszintén és nyíltan beszélnének erről, megoldást keresve...
Én ezért nem értem a sok felháborodott kommentelőt. Azzal, hogy erről sem beszélünk, többet ártunk, mint használunk. Gondolom, van, aki azt hiszi, hogy sok minden természetes szülés után, még az is, ami nem. Sokan azt sem tudják, mit kellene tenniük, hova forduljanak, ha észlelik, hogy gond van.
Ha én nem beszélek ezzel az anyukával, eszembe sem jut utánanézni ennek a kütyünek, amit használ. Bár az intimtorna és a gésagolyó jótékony hatásáról hallottam már, ellenben azt nem hiszem, hogy a nagyon sérült folyamatokat képes visszaállítani.
Sőt! Ha nem beszélgetünk, azt sem tudnám, hogy van olyan lézeres beavatkozás, ahol mindössze pár fájdalommentes alkalom kell, és igazán jók az eredmények. Bár nem az olcsó kategória, de én úgy gondolom, ha az a tét, hogy kellemetlenségektől mentesen éljünk és úgy élvezzük a szexet, mint régen, akkor inkább ez, mint mondjuk, egy nyaralás.
Beszélj róla! Kérj segítséget, és ne szabadkozz se önmagad, se a párod előtt! Ne nyugodj bele csak azért egy ilyen állapotba, mert a "Csodádnak" ez volt az ára! Igen, áldozatokat hozunk a gyerekünkért, van, aki kisebbet, van, aki nagyobbat, ellenben ha az életminőséged alapjaiban romlik meg szülés után, akkor igenis fordulj szakemberhez, mert van lehetőség a javulásra. És így nemcsak a gyerekednek örülhetsz, hanem a női létednek is. Újra...
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.