Szeretem az otthonomat, de ez az itthonlét most más

Többször kéne megkérdeznünk egymástól, hogy vagyunk, többször kéne meglátogatnunk egymást. Amikor nem volt járvány, nem értünk rá, most pedig mennénk, de nem lehet - pedig milyen jó lenne együtt lenni a barátainkkal, szeretteinkkel, meghitten... Erre most sokat kell várnunk. Itt az alkalom, hogy felszámoljuk a sok "Nem volt időm arra, hogy..." kezdetű mondatot.

• Nem volt időd a gyerekeidre? Most home office-ban tanulnak, így most több időtök lehet együtt, mint bármikor.
• Nem volt időd mozogni? Most az utazással töltött idő helyett tornázhatsz otthon vagy sétálhatsz a kutyáddal - sőt, még az étrendedre is jobban odafigyelhetsz, hiszen nem kell reggeltől estig rohanni valahova.
• Nem volt időd megcsinálni a nagytakarítást? Most ezt sem kell fél nap alatt megcsinálni, és kipurcanásig hajtani magad.
• Nem volt időd magadra? Ha nem kell reggel rohanni, nyugodtan feltehetsz egy arcmaszkot. Most lesz időd befelé fordulni és elmélkedni azokon a dolgokon, amik a megszokott hétköznapokban nem kaptak elég teret. Rákényszerülünk figyelni egymásra, elviselni egymást és újra megszeretni egymást.

Én személy szerint szeretem az otthonomat, szeretek itthon lenni. De ez az itthonlét most más, most egymás egészsége a tét. Az életünk, és az életünk munkája a tét. Ha valaki eddig nem szerette a munkáját, rájöhet, hogy mégis milyen fontos. Mert a munkánk az egzisztenciák - mindegy, hogy mi az -, azért csináljuk, hogy kiteljesedjünk, fejlődhessünk, tanulhassunk.

Akik tanulnak és eddig nem szerettek bejárni az iskolába, most visszasírják azt az időszakot, amikor egymás társaságában hallgathatták az órákat a személytelen képernyők helyett. De sokan megtalálták a pozitívumát az otthonlétnek, rengetegen vannak, akik önként képzik magukat, rászánták magukat egy régóta halogatott képesítés megszerzésére. Ezek mind komoly feladatok, kötelezettségek, és bármennyire nem szerettük őket, most mégiscsak szerencsésnek érezhetjük magunkat, hogy van lehetőségünk foglalkozni velük. Mert teljesen megváltoztak a körülmények.

Ha párkapcsolatban élsz, most jobban figyelhetsz a párodra, és bizony, könnyen észreveheted, hogy otthon is megvalósítható a minőségi időtöltés. Ha pedig egyedülálló vagy, elmélyedhetsz magadban és tisztázhatod, milyen társra vágysz, mit ronthattál el a múltban, miben lehetsz jobb a jövőben.

Ha folyton kialvatlan voltál, most lefekhetsz korábban és kelhetsz később - vagy végre kiolvashatsz egy könyvet, sőt, többet is. Én személy szerint már alig várom, hogy sorra kiolvashassam az ajándékba kapott könyveimet.

Most emberségből és felelősségvállalásból vizsgázik mindenki. Felelősek vagyunk egymásért, mert ez a helyzet most mindannyiunkat érint valamilyen formában, ezért szigorú önreflexióra van szükség.

Kérdezd meg magadtól, hogy vajon tudatosan cselekszel-e, vagy csak sodródsz az árral a kifogásaid tengerében? Például, amikor felvásárolod a fél boltot, végig gondolod, hogy valóban szükséged van-e annyi húsra/kenyérre/bármire? Keresed a megoldásokat? Újratervezed a céljaidat? Teszel azok megvalósításáért? Foglalkozol mással magadon kívül?

Most átértékelendő a szabadság, amely eddig a jogainkat, lehetőségeinket jelentette. Most a döntés szabadságát jelenti. Hogy nem kell robotként tenni a dolgainkat, hanem bármikor megállhatunk és dönthetünk úgy, hogy elcsendesedünk, nem hajszoljuk túl magunkat, szabadon dönthetünk amellett, hogy vigyázunk magunkra és a környezetünkre. Élvezzük az otthonlét nyújtotta szabadságot. 24 óránk van most is, mint korábban. Hozzuk ki a legjobbat minden napunkból.

Székely Blanka

Nyitókép: Shutterstock